AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)
III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Farkas László: Szervezeti, ügyrendi és olvasószolgálati szabályzatok a kiegyezéstől az első világháború végéig. 1867—1918
el nem helyeztetnek. Az olvasdában azonban használtathatnak, a mulattatókat és képes újságokat itt is kivéve; mulattató könyvek általában sem olvasás sem kölcsönzés végett ki nem adandók." 8 II. A múzeum 1889. és 1898. évi szervezeti és szolgálati szabályzata A nemzeti múzeum szervezetére és működésére vonatkozó első részletes szabályzat 1889-ben készült. Ezt a szabályzatot az az országos bizottság dolgozta ki, amely bizottság eredetileg a nemzeti múzeum ellen 1887-ben a sajtóban és a képviselőházban emelt vád kivizsgálására alakult BERZEVICZY Albert akkori vallás- és közoktatásügyi államtitkár elnöklete alatt. Ez a vizsgáló bizottság „feladatának első részét az 1888. év tavaszán a megtámadottak teljes felmentésével befejezvén, a nemzeti múzeum és országos képtár ügyeit felkaroló bizottsággá alakult át, s több szakértő taggal, úgyszintén a nemzeti múzeumi és országos képtári igazgatókkal, továbbá a múzeumi őrökkel kiegészítve, új alapra fektetett működését ugyancsak 1888. tavaszán megkezdette". 9 E bizottság működésének volt az eredménye A magyar nemzeti múzeum szervezete és szolgálati szabályzata című munkálat. A Rendeletek Tárában nem jelent meg; az Országos Széchényi Könyvtárban 217.235 raktári jelzeten található, két példányban. Az egyik példány 1. lapján tintával írt feljegyzés: „jóváhagyva 1889. évi III. 8.-án 9970. sz. a." Ez az 1889. évi szabályzat szolgált alapjául az 1898-ban kiadott későbbi szervezeti és szolgálati szabályzatnak is, 10 olyannyira, hogy a két szabályzat legtöbb rendelkezése még szövegében is szórói-szóra egyezik. Éppen ezért indokoltnak látszik ennek a két szabályzatnak a rendelkezéseit — elsősorban persze a Széchényi Könyvtárra vonatkozó rendelkezéseket — együttesen tárgyalni oly módon, hogy mindjárt az 1898. évi szabályzat rendelkezéseit ismertetjük, s ennek során rámutatunk a korábbi — 1889. évi — szabályzattal szemben mutatkozó lényegesebb eltérésekre. Az 1898. évi szabályzat 1. §-a, a korábbi szabályzat szövegével teljesen megegyezően meghatározza a nemzeti múzeum jogi helyzetét és megjelöli fenntartásának anyagi forrásait: „1. §. Az 1807: XXIV., 1808: VIII. s az 1836: XXXVII. és XXXVIII. t.-eikkek alapján létesített Magyar Nemzeti Múzeum országos intézet, mely javadalmát részben saját alapítványi tőkéje jövedelmeiből, részben az országgyűlés által évről évre megszavazott összegben, az államkincstárból húzza. A Magyar Nemzeti Múzeum a vallás- és közokt. magy. kir. minister hatósága és kormányzata alatt áll." A következő 2. § a nemzeti múzeum feladatairól szól: ,,A Magyar Nemzeti Múzeum célja: a hazai történelem és segédtudományai, úgyszintén a közmívelődés s a természettudományok keretébe tartozó, első sorban hazai, másodsorban pedig a hazaiak kiegészítésére szolgáló külföldi tárgyak gyűjtése és megőrzése; célja továbbá, 8. Id. miniszteri utasítás VII. rész. 9. Magyar nemzeti múzeum. Általános történeti áttekintés. Budapest, 1896. Egyet. Nyomda, 10—11. 1.; szerzője nincs jelezve, OSZK raktári jelzete: 202.199. Továbbá ugyanígy: A magyar nemzeti múzeum. 1802—1895. Budapest, Egyet. Nyomda, 12—13. 1. A szerző itt sincs jelezve. OSZK raktári jelzete: 117.034. 10. 10.498/1898. Vkm. sz. rendelet. A magyar nemzeti múzeum szervezete és szolgálati szabályzata. Rendeletek Tára, 1898. I. 477. 1. is* 275
