AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Pukánszkyné Kádár Jolán: Az Országos Széchényi Könyvtár „Régi Magyar Könyvtár" gyűjteménye a két világháború között (1919—1939)

góriában lassúbb ütemű volt. Ennek oka, hogy ezeknek a műveknek csak egy része került Magyarországra, így példányaik jobbára a külföldi könyvpiacokon bukkantak fel, ahol legtöbbjük, főképp a 15. az 16. századi nyomtatványok, keresettek voltak. A Széchényi Könyvtárnak egyrészt nem is volt figyelő szolgálata, amely a külföldi könyvpiacokat szemmel tartotta volna, másrészt ha lett volna is, éppen a tárgyalt időszakban nemigen volt módja a megszerzésükre. Ennek ellenére vétel útján is becses művekkel gyarapodott ez a gyűjtemény. 1933ban egy unikum is került a könyvtárba: SZENTKERESZTY Andreas: Poéma panegyricum Viennae, 1611, amely sem SzABÓnal, sem AppoNYinál nem fordul elő. Az 1938-i beszerzések közt két nyomtatvány is található: NICOLAUS Episcopus Modrusiensis Oratio, Padua 1482 (RMK III. 3.) és MICHAEL de Hungária: Sermones Paris, 1497 (RMK III. 38.), amelyek ugyan nem unikumok, de Magyarországon egyetlen példányok: SZABÓ legalábbis az elsőből csak a müncheni udvari könyvtárban talált példányt, a másodikról pedig csak a Mazarin-könyvtár katalógusából tud. Ugyanígy egyetlen magyarországi példány MICHAEL de Hungáriának szintén 1938-ban szerzett Párizsban 1510-ben nyomott Euagatoriuwa (RMK III. 167.). Ujabb kiadásokkal gyarapodott TEMESVÁRI Pelbárt munkáinak már amúgy is nagyon gazdag gyűjteménye: egy 1501-es (RMK III. 95.) és egy 1516-os (RMK III. 212.) hagenaui, továbbá egy 1521-es párizsi Pomeriummal (RMK III. 245.). De nem kevésbé becses LASKAI Osvát Sermones dominicalesének 1928-ban szerzett 1502-es hagenaui kiadása (RMK III. 108.), amelyből SZABÓ csak a boroszlói és az upsalai egyetemi könyvtárban talált példányt; GEORGIEVICS Bertalan: Von der Türeken gebreuchen 1545-i nürnbergi kiadása, melyet SZABÓ nem ismer, GREGORITJS COELIUS Pannonius: Collectanea in sacram Apocalypsin 1571-i párizsi kiadása (RMK III. 609.), mindkettő 1926-os beszerzés, vagy PÁRIZ PÁPAI Ferenc 1674-ben Baselben megjelent Disputatio inauguralisa, mely 1935-ben került a könyvtárba, s melyből addig csak a bázeli egyetemi könyvtárban és Erdélyben volt példány (RMK III. 2646). 5. A Régi Magyar Könyvtárnak már eleve is gazdag, s ebben a korszakban nagyértékű művekkel gyarapodott gyűjteménye nem csupán muzeális érték, hanem a tudománynak még mindig eleven és teljesen fel nem tárt forrása. Még például a színháztörténet számára is becses anyagot tartalmaz. Itt találtam meg a gyűjtemény rendezésekor az első magyarországi nyomtatott rendezőpéldányt, EISENBERG Petrus eperjesi tanító Bártfán 1652-ben megjelent Ein zivief

acher poetischer Act und Geistliches spiel: Von den dreyen Gaben der Weysen ausz Morgenlande c. művét (RMK IL 765). Különösen nagyértékűvé teszi a benne levő 12 metszet, amely a magyarországi iskolai dráma színpadáról az egyetlen ránk maradt ábrázolás.

22 Hogy a gyűjtemény a tárgyalt korszakban milyen dúsan táplálta az eleven tudományt, azt az akkor ott dolgozó kutatók illusztris csoportja mutatja, kik között ott találjuk a legkülönbözőbb tudományszakok művelőit.

23 Kézenfekvő, 22. Részletes ismertetését a metszetek hasonmásával együtt 1. PUKÁNSZKYNÉ KÁDÁB Jolán Az OSZK színészettörténeti forrásanyaga I. = Magyar Könyvszemle 1928. 28 — 40. 1. 23. L. erre nézve a RMK kutatási naplóját az OSZK-ban. 212