AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Berlász Jenő: Jankovich Miklós könyvtári gyűjteményeinek kialakulása és sorsa

Gábornak lett volna feladata, akit JÓZSEF nádor 1837 júniusában kimondottan erre a célra alkalmaztatott, aki azonban ebből a nagy programból az adott körülmények között és egyéb feladatokra való igénybevétele miatt, aligha tudott valamit megvalósítani.

186 Később (1846-ban) HORVÁT István halála után MÁTRAY lett a Széchényi Országos Könyvtár őre, de mint ilyen sem került abba a helyzetbe — noha működésének ideje csaknem három évtizedre terjedt, — hogy ezt az eredeti feladatát valaha is elvégezhette volna. Végül is a sok-sok kényszerű halogatás oda vezetett, hogy a kialakuló új világban, ti. az 1867 utáni polgári társadalmi rendben, amikor az új felelős tényezők nem tudták többé felmérni a JANKOViCH-téka különgyűjteményi jelentőségét, ennek nemcsak összeírásáról mondtak le, hanem együtt tartásáról is: összeolvasztották más, idáig szintén szeparáltan őrzött különböző eredetű, művelődéstörténeti jelentőségű egykori magántékákkal: SZÉCHÉNYI Ferencével, ILLÉSHÁZY Istvánéval, HORVÁT Istvánéval és számos mással.

187 S minthogy a könyveknek külön bélyegzővel való megjelölése is elmaradt, egyszer s mindenkorra megszűnt a lehetősége annak, hogy a nagyszerű gyűjtemény állományáról mennyiségi és minőségi tekintetben tiszta fogalmat alkothassunk. * JANKOVICH Miklós 1838 után egy ideig bizonyára aggódva figyelte a kezéből kikerült gyűjtemények sorsának alakulását. Igaz, amióta másod- és harmadpéldányairól is lemondott, anyagi érdeke többé nem fűződött az állományok pontos számbavételéhez, összeírásához, de annál komolyabban volt érdekelve erkölcsileg. Nyilván szerette volna muzeális és könyvkincseit mennél előbb a nemzet nyilvánossága elé tárva látni. Mert úgy vélhette, csak akkor fogja országos elismerés formájában méltó jutalmát elnyerni páratlan kultúramentő fáradozásának, ha majd a társadalom széles körei megismerték a pazar kincseket. Minden bizonnyal büszke akart lenni arra, hogy sokkal több és becsesebb irodalmi és régészeti kinccsel gyarapította a Múzeumot, mint maga az alapító SZÉCHÉNYI Ferenc, sőt mint minden eddigi donátor együttvéve. Rendületlenül bízott JÓZSEF nádorban a Múzeum praeses-patrónusában, aki az átvétel ügyét minden akadály ellenére sikerre vitte; s bizalma nő tton nőtt, amint a negyvenes évek elején az Országút menti monumentális múzeumpalota felépülését látta. III. A MÁSODIK GYŰJTEMÉNY ( 1833- 1846) 1. Erőfeszítések egy új téka létrehozására JANKÓviCH felülkerekedő optimizmusa és megújuló életkedve nyomatékosan kifejezésre jutott abban, hogy kincseinek átadása után, sőt a jelek szerint már jóval előbb hozzáfogott egy új, második gyűjtemény létrehozásához. Ugy látszik, nem tudott belenyugodni abba, hogy könyvek és műtárgyak nélkül maradjon, nem tudta feladni nemes szenvedélyét. 186. MÁTRAY, i. m. 37. 1. Továbbá: OSZK Igazgatósági irattár, Alapítványi és egyéb fontos iratok 143. HORVÁT István—JÓZSEF nádorhoz 1836. május 2. 187. BARNA Ferdinánd: A Magyar Nemzett Múzeumi Széchényi Országos Könyvtárnak rendezéséről. = Magyar Könyvszemle. 1876. 127 — 134., 173 — 183. 1. 154