AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Berlász Jenő: Jankovich Miklós könyvtári gyűjteményeinek kialakulása és sorsa

jelenlétében, végbement valamennyi gyűjteménynek a Nemzeti Múzeum számára való formális átvétele, s erről 23-án hivatalos jegyzőkönyv készült. Egyidejűleg (június 17-i kelettel) JANKÓVICH is kiállította a maga átruházási okmányát, ún. resignatio\kt.

lls Ezzel csaknem négyévi huzavona után a nagyjelentőségű ügylet jogi tekintetben végérvényes befejezést nyert. h) A gyűjtemények tényleges átvétele A gyakorlati feladatok megoldása azonban még meglehetősen hosszú időt vett igénybe. Sok bonyodalom volt a régiségi gyűjteménnyel összefüggő és JANKOVICH által korábban elzálogosított ékszerek visszaváltása és tulajdonjogának tisztázása körül. Zavarok támadtak az eladó számára történő szerződésszerű kifizetések tekintetében is. A legnagyobb gondot azonban a roppant tömegű régiség- és könyvtár elhelyezése jelentette. A mai Múzeum-kertben állt régi múzeumépület ugyanis akkoriban már annyira zsúfolva volt, hogy az 1835-ben átvett ILLÉSHÁZY-könyvtárt is csak ládázott állapotban, a folyosókon lehetett tárolni.

179 HOEVÁT István ezért valamely más középületben (az egyetemen, a papneveldében, az invalidusok házában, a megyeházán, vagy az ún. Újépületben), esetleg egy kibérelhető tágasabb magánépületben javasolta az elhelyezést mindaddig, amíg a Múzeum új palotája felépül.

180 JÓZSEF nádor azonban biztonsági okokból egyik megoldást sem találta alkalmasnak. így aztán a gyűjtemények még 1837 nyarán is a JANKÓVICH-házak lezárt, lepecsételt szobáiban várták az elszállítást. Az első cselekvő lépésre csak ősszel került sor. Ekkorra ui. a Múzeum egyik tisztviselői lakását sikerült kiüríteni, s így lehetőség nyílt arra, hogy a Jankovich-gyűjteménynek legalább egyik fele gyakorlatilag is átvehető legyen. HOEVÁT István tehát augusztus és szeptember hónapban a nádor parancsára becsomagoltatta a Kerepesi úti JANKOViCH-ház három termében tárolt ún. külső könyvtárt (bibliotheca extera universalis) és 165 ládában — a tékához tartozó könyvszekrényekkel együtt — beszállíttatta a Múzeumba. A Hatvani utcai palotában álló magyar könyvtár (bibliotheca Hungarica) elszállítása azonban most is elodázódott, pedig az épülő Ludoviceum ekkor már olyan állapotban volt, hogy befogadhatta volna a szóban forgó tékát és minden más, még át nem vett gyűjteményt is.

181 Ámde amire a főherceg-nádor önszántából nem tudta elhatározni magát, azt végül is 1838 tavaszán kikényszerítette egy váratlan tragikus esemény, ti. a pesti nagy árvíz. Március 14-én átszakadtak a Duna gátjai és a folyó vize, amelynek lefutását 178. Uo. 147/a, b. és 148. 179. BERLÁSZ Jenő: Az Illésházy könyvtár. = Az Országos Széchényi Könyvtár Evkönyve 1967. 57-97. 1. 180. L. a 177. jegyzetet! 181. OSZK Igazgatósági irattár, Alapítványi és egyéb fontos iratok gyűjteménye 161. HORVÁT István jelentése JÓZSEF nádorhoz, 1837. jún. 2. — 162. JÓZSEF nádor levele HORVÁT Istvánhoz, 1837, jún. 12. — 166. HORVÁT István levele JÓZSEF nádorhoz, 1837, júl. 30. — 169. HORVÁT István levele JÓZSEF nádorhoz, 1837, szept. 20. — Ugyanebben az időben történt, hogy az összeíró bizottságnak 1832-ben delegált illusztris tagjai (FÁY András és VESZERLE József) lemondtak tisztükről, s helyükbe a nádor NEDECZKY Ferenc, SZÉKELY Albert és MARKOS Mihály személyében három Pest megyei táblabírót nevezett ki. Ezek állítólag a Hatvani utcai házban egy darabig még kísérleteztek az összeírással. Vö. MÁTRAY Gábor: A Magyar Nemzeti Múzeum korszakai. Pest 1868. 39. 1. 152