AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Berlász Jenő: Jankovich Miklós könyvtári gyűjteményeinek kialakulása és sorsa

d) A vétel ügye az országgyűlés előtt A nádor — minthogy maga is meg volt győződve a gyűjtemények roppant értékéről és a felajánlás kedvező voltáról — JANKOVICH folyamodványát szabályszerűen előterjesztette az 1825. szeptember 15-én összeült országgyűlésnek.

156 Ez az emlékezetes diéta azonban, amely FERENC király csaknem másfél évtizedes autokratikus kormányzása után főképpen a közjogi gravamenekkel, illetőleg a rendi jogok megerősítésével törődött,

157 annak ellenére, hogy csaknem két esztendőn át együtt ült, nem foglalkozott érdemben az üggyel; elintézését „boldogabb időkre" halasztotta. Kétségtelen, hogy e határozatban a törvényhozásnak a művelődésügy iránti indolenciája mutatkozott meg. Pedig a reformkor szelleme — SZÉCHENYI István Akadémia-alapításával — éppen ezen a gyűlésen lépett színre, olyan példát nyújtva a hazafiúi áldozatkészségre és cselekvésre, amely követés nélkül nem maradhatott. Nem kétséges, hogy JÓZSEF nádor maga is messzemenőleg exponálta magát ebben az ügyben. Joggal érezhette tehát a rendek közönyös magatartását személyes kudarcának. Éppen ezért nem is tért napirendre a történtek felett. Elhatározott szándéka volt, hogy az ügyet felszínen tartja és gondos politikai előkészítés után idővel újra előveszi. Ez az idő 1830-ban érkezett el. Ekkor történt, hogy JANKOVICH Miklós fentebb már tüzetesen bemutatott gyűjteményi ismertetőjét, a Magyar hajdankor emélJceit egy, Pest vármegyéhez intézett felajánlás kíséretében mint röpiratot is megjelenttette és széles körben elterjesztette.

158 Ez az akció bizonyára JÓZSEF nádor tudtával és szándéka szerint történt. A nádor ui. mint Pest megye főispánja, abban a helyzetben volt, hogy okvetlen megnyerhette a megye támogatását a JANKOVICH-Ügynek. Erre annál könnyebben számíthatott, mivel ez a megye volt már a század eleje óta a nemzeti ébredés mozgalmának zászlóvivője.

159 További elgondolása pedig az volt, hogy Pest megyét a kedvező határozat meghozatala után az ország többi megyéjének mozgósítására is felhasználja. Úgy vélte, ha a megyék többségét sikerül idejekorán, még a legközelebbi országgyűlés előtt az ügy mellé állítani, — a diétán sem elutasítástól, sem elodázástól nem kell többé tartania. S csakugyan minden úgy történt, ahogy a nádor eltervezte. 1830 nyarán Pest megye meghozta a kívánt határozatot,

160 majd körlevélben felszólította az ország valamennyi megyéjét példájának követésére.

161 A megyék többsége csakugyan felsorakozott az ügy mellé: ígéretet tett, hogy a következő diéta alkalmával utasítani fogja követeit a JANKOViCH-gyűjtemény megvétele melletti szavazásra.

162 Nem sokáig kellett várni. Az országgyűlés már ugyanez év szeptemberében 156. L. a. 135. jegyzetben idézett Regnicolaris levéltári iratcsomóban. 157. HORVÁTH Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823—1848-ig. 2. kiad. Pest 1868. I. köt. 137-191. 1. 158. Magyar hajdankor 3 — 6. 1. 159. GALGÓCZY Károly: Pest, Pilis és Solt. . . megye monographiája. Bp. 1876. 119—120. 1. 160. Uo. 148. 1. 161. OSZK kézirattár, Fol. Hung. 3400/1. ff. 11-12. 162. Uo. ff. 13-14. és 15-18. 10* 147