AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Berlász Jenő: Jankovich Miklós könyvtári gyűjteményeinek kialakulása és sorsa

c) A hungarika-gyűjtemény gyarapítása JANKOVICH 1817 utáni gyűjteményfejlesztési programjának elsőrendű feladata továbbra is a hungarikum-kutatás és -vásárlás maradt. így kívánta ezt a többször említett nemzeti bibliográfia ügye is. Evégből meg nem szűnt széleskörű levelezést folytatni,

118 sőt ügynökökkel is kooperálni, hogy országos viszonylatban kifürkéssze, hol, kiknek a birtokában vannak olyan régi és ritka hazai nyomdatermékek, vagy kéziratok, amelyek az ő gyűjteményében még nem fordulnak elő. Tékájának ilyennemű anyagban való gazdagsága miatt azonban ezekben az időkben már inkább csak kisebb tételekben vásárolt; egész gyűjteményeket csak kivételesen, többnyire olyankor szerzett meg, hogyha a tulajdonos elhalálozása kapcsán kényszereladásra került sor, s ha a hagyatékban sok jeles érték mutatkozott. Sajnos, nem tudjuk hiánytalanul regisztrálni azoknak a magánkönyvtáraknak a sorát, amelyekből 1817 és 1830 között gyűjteményét gyarapította. De a hagyatékában fennmaradt könyvlajstromokból és jegyzetekből mindenesetre megállapítható, hogy egészben, vagy jórészben birtokába került KLANICZA Márton (1740—1810) Gömör megyei szlovák evangélikus lelkésznek,

119 PÉCHY Antal (fl829) Sáros megyei róm. kat. főesperesnek,

120 STIPSICH Ferdinánd (1754—1820) pesti orvosprofesszornak,

121 PETÉNYI (PETYÁN) Gábor (f 1822 körül) szlovák evangélikus lelkésznek

122 és SENNOVITZ Mátyás (1763—1823) eperjesi igazgató tanárnak a tékája.

123 Megjegyzendő, hogy e gyűjteményeknek egyike sem volt kizárólag hungarika jellegű, mindegyikben bőven előfordultak német, francia, szlovák és cseh nyelvű és tárgyú könyvek is. d) A külföldi gyűjtemények gyarapítása A magyar könyvtár gyarapítása mellett JANKOVICH továbbra is kitűnő figyelmet fordított a nemzetközi jelentőségű kódexekből, ősnyomtatványokból, antikvákból és egyéb ritkaságokból álló könyvtörténeti-tudománytörténeti gyűjteménye fejlesztésére is. Megállapítható, hogy a külföld híres könyvkereskedőivel már korábban is fennállt kapcsolatait 1817 után jelentékenyen kiterjesztette. Legközvetlenebb összeköttetést természetesen a bécsi kiadóvállalatokkal és antikváriumokkal tartott. Egy sajátkezűleg készített feljegyzése szerint Bécsben nem kevesebb mint 30 cégnek volt üzletfele, közöttük a kitűnő AitTARiÁnak, KupiTSCHnak, GRÄFFER & SiNGERnek,

124 DEGENnek, HEUBNERnek, FÖRSTERnek, GEROLDnak, KAULFUSSnak és másoknak. De nem hagyta figyelmen kívül Ausztria vidéki városait sem; tudomásunk van róla, hogy például Klagenfurtban is volt 118. L. OSZK kézirattár, a 16. Fond-ban foglalt, s még csaknem teljesen feltáratlan óriási levélgyűjteményt. 119. OSZK kézirattár, Fol. Lat. 21. 120. Uo. Fond 16/44. 121. Uo. Fol. Lat. 40. 122. Uo. Fond 16/45. 123. BÜKY, i. m. 6. 1. 124. OSZK kézirattár, Quart. Lat. 3870. 125. Névszerint P. A. BUDIK. 1. OSZK kézirattár, Fond 16, Jankovieh-levelezés. Vö. VIZKELETY András: Milstätter Handschriften der Ungarischen Nationalbibliothek Széchényi. Sonderdruck aus Carinthia I, Mitteilungen des Geschichtsvereines für Kärnten. 157 (1967). 137