AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Berlász Jenő: Jankovich Miklós könyvtári gyűjteményeinek kialakulása és sorsa

hogy ezeknek zöme újabbkori (16—17. századi) eredetű volt, de elhihető, hogy a középkori pergamenkódexek száma is közel járt a 100-hoz, s közöttük nem egy igen korai (11.? századi) is előfordult.

81 Nagyszerű méreteket öltött az 1500-dik esztendő előtt nyomtatott könyvek (bibliotheca incunabulorum typographicorum) és a velük egy osztályba sorolt könyvritkaságok (rarissima) gyűjteménye is. Jóllehet — mint láttuk — némely szakosztályok (I., IV., V.) maguk is tartalmazhattak és tartalmaztak is ősnyomtatványokat, a szakokba nem sorolt latin nyelvű incunabulumok száma így is mintegy 300 kötetre rúgott.

82 Nagyszámú s rendkívüli értékű kéziratos és nyomtatott mű fordult elő a nemzeti jellegű különgyűjteményekben is: a szláv és német gyűjteményben. Az előbbi (bibliotheca librorum Slavico idiomate) cseh, szlovák, lengyel, horvát, szerb és orosz nyelven írt, kiváltképp vallásos és történeti munkákat tartalmazott. Zömét bohemikák és polonikák alkották; egyedül e két nemzet történeti forrásainak száma megközelítette a 800 kötetet. Különös értéket képviselt egy csaknem teljes cseh bibliagyűjtemény és egy 14—15. századi, eredeti oklevelekből álló cseh diplomatarium. A különféle szláv nyelvű, jobbára 15. századi kódexek száma elérte a 70-et; de kisebb számban voltak régebbiek is.

83 Még gazdagabb, még becsesebb volt a német gyűjtemény (bibliotheca librorum Germanico idiomate). A német nyelvű ősnyomtatványok és 16. századi antikvák együttesen közel 800 kötetet számláltak. A kéziratok kötetszáma pedig meghaladta a 200-at, közöttük mintegy 50 középkori hártyakódexszel.

84 Mint különösen nevezetes darabok kiemelkedtek a kéziratok sorából: egy 13. századbeli Schioabenspiegel és egy 14. századi Sachsenspiegel, továbbá Bécs város 15. századi jogkönyve, néhány ausztriai, illetőleg német krónika, néhány 14. századi Minnelied, az Oswald-eposznak egy 14. századi prózai változata, több, pergamentre írt színezett breviárium, egy PARACELSUSnak tulajdonított kézirat

85 és mintegy 80 reformációs kisnyomtatvány. Ezt a becses könyvtári állományt gazdag 14—16. századi okleveles levelestár egészítette ki. Különös érték gyanánt vált ki ennek keretéből Martin LUTHER eredeti végrendelete, valamint számos autográf levél LuTHERtől és MELANCHTONtÓl.

86 Összegezve erről a nyolc tagozatú külföldi állományú tékáról fentebb elmondottakat, meg kell állapítanunk, hogy ez valóban kitűnő értékű bibliofil gyűjte81. FEJÉK, i. h. 7 — 8. 1. 82. Uo. 8. 1. Az Országos Széchényi Könyvtár állományában levő JASTKOVICH eredetű ősnyomtatványokat feltünteti HORVÁTH Ignác: A Magyar Nemzeti Múzeum ősnyomtatványai. Bp. 1895. 83. FEJÉR, i. h. 9. 1. 84. Uo. E középkori kódexek zöme a Széchényi Könyvtár állományában ma is megvan. 1. VIZKELETY, i. m. Cod. Germ. 2., 5., 6., 10., IL, 13-14., 15-18., 20., 25., 27., 30-31., 33., 36., 38., 40-41., 43., 46., 48., 52., 56-58., 63-65. és 67-68. jelzet alatt. 85. Ezek közül a Schwabenspiegel Cod. Germ. 30., a Wiener Stadtrecht Cod. Germ. 27.. a Chronik von Österreich Cod. Germ. 26., az Österreichische Annalen Cod. Germ. 27., egy bajor krónika Cod. Germ 12., az Oswald-eposz prózai átírása Cod. Germ., 31., a tévesen PARACELSUSNAK tulajdonított kódex Cod. Germ. 36. jelzet alatt található az OSZK gyűjteményében. Vö. VIZKELETY i. m. L. még ugyanőtőle Der Budapester Oswald. = Beiträge zur Geschichte der deutschen Sprache und Literatur. 86 (1964), S. 107 — 188. 86. LUTHER végrendelete és levelei, valamint MELANCHTOX levelei és a reformációs kis nyomtatványok a CARPzov-könyvtárból valók. Az előbbieket JANKOVICH végrendeli'eg a pesti magyar evangélikus egyháznak hagyományozta. 129