AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Berlász Jenő: Jankovich Miklós könyvtári gyűjteményeinek kialakulása és sorsa

galommal és áldozatkészséggel dolgozott is a szentnek érzett ügyért: az elmúlt századok során senki által össze nem gyűjtött s éppen ezért feledésbe merült, szétszóródott hazai kulturális termékek, könyv- és kódexkincsek, oklevelek, hivatalos iratok és magánlevelek felkutatásán és megszerzésén, — nem tudott ellenállni annak a vonzásnak sem, amelyet a tágabb közép-európai művelődéstörténet írott emlékei, a hazaiaknál művészibb kivitelű középkori kéziratok és újabbkori tipográfiai remekművek gyakoroltak rá. De ebbe az irányba terelte szűkebb politikai-történeti érdeklődése, a magyarság és a szomszéd népek történetének összefüggéseire irányuló figyelme is. A germán és szláv történeti, könyvtörténeti emlékekkel való kapcsolata nyilván az Egyetemi Könyvtárban kezdődött, de igazában csak akkor mélyült el, amikor a KAZAY-tékával, illetőleg a RIBAY gyűjteménnyel ilyenekre maga is szert tett. Bizonyos, hogj

7 e réven fejlődött ki benne a bibliofil érzék és szenvedély. A régi és szép könyv szerelnie egyre inkább hatalmába kerítette ugyanannyira, hogy semmiféle áldozatot nem sajnálva, gyűjtőtevékenységét a hungarikumok mellett kiterjesztette a német és szláv kultúrterületek régi és ritka könyveire és kézirataira is. Ennek az utóbbi programnak megvalósítását azonban hazai magánkönyvtárakból való vásárlással csak korlátozottan lehetett előre vinni. Igaz, hogy a 16. század külföldi nyomdatermékei közül régi főúri tékákból idehaza is kerültek elő különleges értéket jelentő könyvritkaságok, mégis e tekintetben igazi nagyszerű eredményeket csak külföldi vásárlások hozhattak. így szorult rá idővel JANKOVICH hivatásos hazai és idegen könyvkereskedő cégek támogatására. Ami a hazai könyvkereskedelmet illeti, e téren a 18—19. század fordulóján még meglehetősen kezdetlegesek voltak a viszonyok. Szakértő könyvárusok (bibliopolák) ekkoriban még csak egy-két helyen működtek: elsősorban Pesten és Pozsonyban. A fővárosban EGGENBERGER József játszott vezető szerepet; boltja mindennapi találkozóhelye, valóságos kaszinója volt a magas értelmiségnek.

68 Mellette a KILIÁN testvérek, valamint WEIGAND Mihály cége is ügyes közvetítő szerepet játszott az idegen könyvpiacok és Pest-Buda író- és olvasóközönsége között. Valamivel később feltűnt LEYRER József cége is. JANKOVICH a kilencvenes évek első felétől (1794-től) kezdve állandó megrendelő volt e cégeknél; de kapcsolatot tartott fenn a régi típusú könyvkereskedőkkel is, így MOSSOCZI INSTITORIS Gáborral és IVANTCH Zsigmonddal. Pozsonyban úgy látszik, inkább csak alkalmi vásárlásokat végzett.

69 Külföldi viszonylatban természetesen elsősorban Bécs jött számba mindenféle komolyabb könyv- és kéziratbeszerzés tekintetében. A császárvárosban ekkoriban már egész sora működött a nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező könyvkereskedőknek. JANKOVICH a Wiener Zeitung könyvjegyzékéből, valamint a jénai Allgemeine Litter atur-Zeitungból — amelynek úgy látszik előfizetője volt — ismerte e cégeket,

70 és tisztában volt vele, hogy gyűjtőmunkájában hol, milyen természetű segítséget nyerhet. Értesüléseink szerint nagy tételekben vásárolt a VAXZETTI & BERNABDINI, valamint GAMORRA & COMP, cégnél.

71 Különös figyelmet 68. Idevágólag 1. Mindennapi. Horvát István pest-budai naplója 1805—1809. Bp. 1967 67-68., 345, 1. 69. Uo. 21. 1. — OSZK kézirattár, Fond 16/23., 27., 28., 29. és 34., valamint Quart. Lat. 3871, Továbbá: OL Jankóvich-lt., P. 1285., raksz. 3., nr. 168. 70. OSZK kézirattár, Quart. Lat. 3870. 71. Uo. Fond 16/34. 125