AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Berlász Jenő: Jankovich Miklós könyvtári gyűjteményeinek kialakulása és sorsa

Latin, német és magyar nyelvű kiadványokon kívül jelentős számban szerepeltek tékájában francia és olasz, s kis részben szláv nyelvű munkák is. Tartalmukra nézve a könyvek jobbára történelmi, egyháztörténelmi, földrajzi, és politikai tárgyúak voltak, jórészben hungarikumok.

49 Az utóbbiak közül a kapitány sokat atyjától, DOBAI SZÉKELY Andrástól, Szepes megye egykori nótáriusától örökölt, részben kéz alatt vásárolt; ilyen volt többek között SARTORI Dániel besztercebányai evangélikus lelkésznek mintegy 700 kötetnyi tékája, amely magába foglalta az eperjesi kollégium híres professzorának, MATTHEIDÉSZ Sámuelnek (f 1729) hagyatékát is.

50 A gyűjtemény számszerű gazdagságáról sajnos nincs teljes kimutatásunk; kötetszáma alighanem 500 és 1000 között lehetett. A könyveknél nagyobb történelmi értéket képviselhetett SZÉKELY Sámuel kézirat-, irat- és oklevélgyűjteménye, ám ennek jelentőségére csak egyes fennmaradt darabok alapján következtethetünk. A gyűjtemény nagy részét ui. az özvegy már az 1780-as években eladogatta; vásárolt belőle KLIMÓ György pécsi püspök, FEJÉRVÁR Y Károly, bizonyos BÁNÓ Imre, s még nyilván mások is.

51 JANKOVICH számára a kilencvenes évek végén már nem sok érdekes darab maradhatott; nem is lehet tudni, hogy numizmákon kívül mit és mennyit vásárolt. e) Több, a jANKOViCH-hagyatékban ránkmaradt katalógus amellett tanúskodik, hogy a századforduló körül és a következő másfél évtizedben még más felvidéki magángyűjteményekből való részleges vásárlásra is sor került. Ezek közé tartozott HAMBACHER Sámuelnek (1720—1780) a XIII. szepesi város főorvosának 1800-ban kiárusított hungarika-gyűjteménye ;

52 BENCZÚR József (1728— 1784) pozsonyi, illetőleg késmárki líceumi tanárnak és jeles jogtörténésznek hátrahagyott, zömmel bizonyára hazai történettudományi könyvtára ;

53 LATTTSEK Márton (1772—1802) szakolcai evangélikus lelkésznek 400-nál több könyvet (közöttük számos szlavikát) s mintegy 60 kéziratot tartalmazó protestáns egyházi egyháztörténeti tárgyú hagyatéka;

54 BR. ORCZY László (1750—1807) főispánnak, a költő fiának Kassán elárverezett tékája;

55 TERTINA Mihálynak (1750—1808), a hányatott életű miskolci gimnáziumi tanárnak,

56 Hosszú István (1755—1808) losonci evangélikus lelkésznek,

57 úgyszintén KAZINCZY Ferencnek 1809-ben szükségből áruba bocsátott első könyvtára,

58 valamint KTJZMÁNYI Sámuel 49. Samuélis Székely de Dóba bibliothecae librorum rariorum cathalogus. OSZK kézirattár. Fol. Lat. 3. és 5. 50. BÜKY, i. m. 7. 1. 51. OSZK kézirattár, Fol. Lat. 2. Továbbá VARJÚ Elemér: Jegyzetek a pécsi egyházmegyei könyvtárból. = Magyar Könyvszemle. 1907. 193 — 206. 1. HORVÁTH Margit: Klimó püspök könyvtáralapítása. (Pécs) 1932. SZINNYEI, i. m. VI. köt. Bp. 1899. 558 — 559. h. 52. BÜKY, i. m. 6., 13. 1. és OSZK kézirattár, Fond 16/23. 53. Tanúsítja pl. BEL Mátyás Not-itia Hungáriáé novae historico-geographica c. nagy munkájának BENCZÚR birtokában volt, saját kezű névbeírással ellátott példánya. Jelzete az OSZK-ban 501,949/5. Hasonló tanúság: BENCZÚR kéziratai, amelyek JANKOVICH hagyatékával kerültek az Országos Széchényi Könyvtárba; kézirattári jelzetük: Fol. Lat. 333., 474. Quart. Lat. 202., 248., 259., 288., 289., 291., 293-295., 320., 388., 625., 627., 670. és Oct. Lat. 67., 156. és Oct. Slav. 33. 54. OSZK kézirattár, Fol. Lat 17. 55. Legifjabb JANKOVICH Miklós kéziratos család- és gyűjteménytörténeti feljegyzése. SZINNYEI, i. m. IX. köt. Bp. 1903. 1343-1344. h. 56. OSZK kézirattár, Fol. Lat. 20. 57. TJo. Fol. Lat. 19. 58. Kazinczy Ferenc levelezése. Közzéteszi VÁCZY János, HARSÁNYI István stb. XXIII. köt., 165-166., 175-176., 178-179. 1. 123