AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Krúdy Zsuzsa: Egy régi fénykép hátára - Erinnerungen an meinen Vater, Gyula Krúdy

tanulni. Hallottam, amint a másik szobában fel és alá járkált. Talán egy félóra telhetett el, talán kevesebb, amikor kijött hozzám, és felejthetetlen gordonka hangján így szólt: „Ne haragudj kisjányom". Amikor rápillantottam döbbentem rá, hogy milyen szomorú és megtört. Ettől a felismeréstől keserves sírásra fakadtam. Ajándékszámba ment, ha sétálni, ebédelni hívott el magával. Amikor engedte pénztárcája a Gundelhoz vitt a legszívesebben. Többnyire főtt marhahúst evett és a pincérek különös gonddal szolgálták ki. Megesett, hogy kucséberektől babákat, csokoládét, sőt egyszer egy biztosítótű készletet vásárolt nekem. Ezeket az apróságokat reggel az ágyam mellett találtam. Nyolcéves születésnapomra imakönyvet kaptam, tőle, aki templomba legfeljebb esküvőre járt. Igaz, hogy a könyvecske szerzője az általa nagyra tartott Hock János forradalmár pap volt. Legmaradandóbb ajándéka a nekem ajánlott Mesemondások Jókai Mórról

9, c. ifjúsági könyve. Alljon itt befejezésül e mű előszava: „Kedves kisleányom, Zsuzsika, látom én, hogy már manapság is szereted a meséket, amikor csak én mesélgetnék neked hébe-korban a kis udvari szobában, mikor odakünn a hó esik. De igazában majd akkor szereted meg a meséket, amikor a meséhez való utakat, a különböző betűket megismered. A mese birodalmában aztán majd találkozol vele, a mesekirállyal, Jókai Mórral... Lehet, hogy én már akkor nem leszek, mikorára te eljutsz a hosszú utakon a mesék országába. Azért már most megfogom a kis kezedet, hogy könnyebben odatalálj meseországban a királyhoz, Jókai Mórhoz. Róla mondok el néked egyetmást a következő lapokon... Édesapád" Jegyzet 1. Szálai Oszkár az akkori bohémvilág egyik jellegzetes képviselője volt. Szerény kereseti forrásaihoz tartozott, hogy pénzért mesélt a gyerekeknek. 2. Templárius. Bp. 1926. G. 207. 1. 3. Tiszaeszlári Solymosi Eszter. = Magyarország, 1931. [101 folyt.]. 4. Kossuth-fiúk. = Esti Kurír. 1931. [26. folyt.]. A Magyar Sasfiók. Bp., 1943. 187.1. ugyancsak a Kossuth-fiúkkal foglalkozó regény nem az ő alkotása. Lukács Gyula írta, illetve „szerkesztette" a könyvet. E hamisítás körülményeinek ismertetése túlmegy e jegyzet adta lehetőségen. 5. író és politikus. Az Operaház és a Nemzeti Színház intendánsa. A Fővárosi Közmunkák Tanácsának alelnökeként sokat tett Budapest építéséért, fejlesztéséért. Főbb művei: Úti naplómból, Az alföldi vadászok tanyája, Tessék ibolyát venni, Álom és valóság, Régen tőrtént mindez, A kedvenc, A kékszemüveges nő, Egyetlen könnycsepp stb. (1824—1907). 6. Miért ölte meg Kain Ábelt? = Szabolcsi Szabadsajtó. 1892 okt. 7. Krúdy Gyula munkái. 1—10. Bp. 1925. Athenaeum. 8. Mesemondások Jókai Mórról. Az ifjúság számára. Bp. 1925. Franklin, 190. 1. Erinnerungen an meinen Vater, Gyula Krúdy ZS. KRÚDY Verfasserin knüpft einige interessante Daten aus dem Leben des großen ungarischen Romandichters an eine Photographie aus dem Jahre 1925. 389