AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Kozocsa Sándor: A Kármán József kiadások története. (Az író születésének 200. évfordulójára.)

A Kármán József kiadások története (Az író születésének 200. évfordulójára) KOZOOSA SÁNDOR Kármán József oly sokáig bura alatt csírázó életművének külső történetét mutatjuk be. A „száraz" adatok tömegéből is átvillan a szellem fénylő tisztasága, és bizonyítja, hogy Kármán a magyar széppróza történetében Mikes Kelemen, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond egyenrangú társa. Kármán valamennyi munkája az Uránia című „folytatott írás" három számában, ill. kötetében jelent meg 1794-ben. Ezeken kívül ugyanennek az évnek nyarán írt egy üdvözlő verset, amely jóval halála után került elő, s melyet a Figyelő c. irodalomtörténeti folyóirat 1882-ik évfolyama közölt. Az Urániát Gottlieb Antal váci könyvnyomtató műhelyében készítették. Az első kötet Kármán A fejveszteség c. „hazai dramatizált történeté"-t, a magyar történeti drámai elbeszélés egyik korai, igen jelentős hajtását, míg a második és a harmadik a Fanni hagyományait, valamint A nemzet csinosodása c. irodalomfilozófiai remeket közölte. Az előfizetők sorában többek között láthatjuk Aranka Györgynek, az erdélyi nyelvművelőnek, Barcsai Abrahámnénak, a testőríró nejének, Kazinczy Ferencnek, a sztregovai Madách Sándornak, aki Az ember tragédiája halhatatlan szerzőjének nagyatyja, a Martinovics perben pedig tizenhárom vádlott védője és gr. Széchényi Ferencnek a nevét. A folyóirat mecénásai: gr. Festetics György és gr. Beleznay Miklósné. Az előfizetők legnagyobb száma megközelítette a háromszázat, ez azonban egyre apadt, emiatt kellett Kármánnak folyóiratát megszüntetnie. Az Uránia megjelenése előtt, 1794 tavaszán Kazinczy Ferenc Kis János soproni ev. szuperintendenshez intézett levelében a következő módon emlékezik meg a tervezett folyóiratról: „Az Uránia kiadóit nem ismerem. Úgy tartom, Kármán közöttök vagyon, és talán éppen Direktorok. Ez egy pesti prókátor. Nekem eránta nem írtak, és gyanítom, hogy reá okok, jó okok volt. Az ide való Collectorok, Fő szolgabíró Darvas János Űr, sem tudja kik legyenek. Schédiusz Barátunk bizonyosan fogja tudni; ha nyughatatlan lettem volna eránta, tudnám én is eddig. Elvárom mi lessz az első Darabból." Majd egy fél évvel később ugyancsak Kisnek így számolt be: „Urániának első darabját láttad. Az nem érdemli az Uránia nevet. — Schédiusztól is egyebet vártam; azt, hogy a' Vallást más oldalairól fogja szépnek, szeretetre méltónak festeni! és másképpen! Azonban tisztelem a' szándékot, és igyekezni fogok rajta, ha igyekeznem szabad 331