AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Vékony Margit: Az első magyar könyvtáros nő, Pikler Blanka

„A kettő közül a Lantos-féle, bár magánvállalkozás, első pillantásra is felülmúlja a Magyar Könyvkereskedők Egylete megbízásából készült Irodalmi Tájékoztatót. A különbség a kettő között akkora, mint amekkora a gyakorlatban is bevált fölényes szaktudás és a csak gyakorlati emberek tudása. A Lantos-féle jegyzék bővebb mert gondosan felöleli a régibb, de még kapható és a szerzők kiadásában megjelent könyveket is; pontosabb és teljesebb címét a lapszámmal és a megjelent évszámmal megtoldva közli, beosztása részletesebb és szakszerűbb, név- és tárgymutatója a gyakorlati alkalmazásban is feltétlenül használhatóbb, mint az Irodalmi Tájékoztatóé. Csak egy hiánya van. Xem közli, hogy a könyvek melyik kiadónál jelentek meg."

67 A Magyar Könyvkereskedők Egyesülete 1932-ben megindította a Magyar Könyvkereskedők Évkönyvének Új folyamát Gulyás Pál szerkesztésében. Az Új folyam, mely az Országos Széchényi Könyvtár kötelespéldányainak alapján készült, első és egyetlen kötete az 1930. év kurrens bibliográfiáját tartalmazza. A jegyzékhez járuló 113 oldalas tárgy- és névmutatót Pikier Blanka állította össze.

68 A Magyar Könyvkereskedők Egyesülete 1934. július elsejével beszüntette a Corvinában az újonnan megjelent könyvek rovatát és Magyar Könyvészet. Újonnan megjelent könyvek, folyóiratok és térképek jegyzéke címen egy kéthetenként megjelenő időszaki kiadványt bocsátott ki. Ennek meg nem nevezett szerkesztője Pikier Blanka volt, aki a Széchényi Köm^vtár kötelespéldányai alapján igyekezett a jegyzéket kiegészíteni.

69 Az 1930-as évek közepétől Pikier Blanka kiadványszerkesztőként működik. Különböző lexiokonoknál vállalt korrektori munkát, különösen a Lantos, Révai és Dante kiadóknál. Ez a munka sem volt számára xíj, hiszen az 1928-ban megjelent Madzsar-féle Társadalmi lexikon szerkesztésénél már sokat segédkezett. A hat kötetes Új lexikon (Dante-Pantheon), valamint Juhász Vilmos: Nyersanyagháború című könyvének táblázatai mögött Pikier Blanka pontos munkája rejlik. 1945-ben a már 62 éves Pikier Blankát — rehabilitálása után — nyugdíjazták. A munkát azonban nem hagyta abba. 1946-ban a Szikra Könyvkiadónál kezdett dolgozni, ahol Czóbel Ernő munkatársaként marxista művekhez mutatókat, tartalomjegyzékeket, bibliográfiai függelékeket készített. Minden marxista, kiadvány átment a kezén, de — a Magyar Könyvészet 1945—1960. 1. kötetének alapján — mindössze öt könyv tünteti fel nevét a közreműködők sorában.

70 1957. április 11-én (más forrás szerint 13-án) halt meg az első magyar könyvtárosnő, Szabó Ervin egyik leghűségesebb munkatársa, könyvtárosi célkitűzéseinek egyik legjobb megértője. •Jegyzetek 1. Sallai István—Sebestyén Géza: A könyvtáros kézikönyve. 2. átd. kiad. Bp., 1965. 40 — 46. 1. 2. A múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelete. = Magy. Könyvszle. 1898. 1. sz. 82 — 91. 1. 3. Magy. Könyvszle. 1901. 417. 1. 4. Szabó Ervin: Emlékirat a községi nyilvános könyvtár létesítéséről Budapesten. = Szabó Ervin könyvtártudományi cikkei és tanulmányai. Bp., 1959. 207—265. 1. 5. György Aladár: Magyarország köz- és magánkönyvtárai 1885-ben. 1 — 2. köt. Bp., 1886 — 1887. 6. Szabó Ervin: Altalános irányelvek népkönyvtárak könyveinek megválogatására. Szabó Ervin, i. m. 87 — 98. 1. 413