AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Vékony Margit: Az első magyar könyvtáros nő, Pikler Blanka

Az első magyar könyvtárosnő: Pikier Blanka VÉKONY M A E Ol T A XIX. század vége felé és a századforduló idején az irodalmi termelés oly óriási arányokat öltött, hogy alig lehetett lépést tartani vele. Régebben a könyv­tárak arra törekedtek, hogy minden megjelenő művet megszerezzenek. Ebben az időben — a nemzeti könyvtárakat kivéve — a szigorú válogatás elvét kezdték érvényesíteni. Megindult a könyvtárak differenciálódásának folyamata. Az egyik oldalon — az általános népoktatás elterjedésével, az írástudatlanság kiküszöbö­lésével párhuzamosan — új könyvtártípus született: a közművelődési könyvtár, amely egyformán igyekezett kielégíteni a népesség valamennyi rétegének igé­nyeit. A másik irányban megjelentek és egyre szaporodtak a különféle szakkönyv­tárak. Változások történtek a könyvtárak falain belül is. A növekvő könyvtömeg áramlása miatt olyan könyvtárosokra volt szükség, akik ki tudták válogatni a hatalmas áradatból a haladást képviselő, értékes irodalmat. A könyvtári munka szakmai önállóságot nyert. A korszerű épületek tervezése mellett kidolgozták a könyvek ésszerű tárolásának, az állomány nyilvántartásának, az osztályozás­nak, az olvasók kiszolgálásának modern eljárásait. Annak, hogy a különböző jellegű és típusú könyvtárak mind a tudomány, mind a közművelődés szolgálatában betölthessék szerepüket, előfeltétele volt a személyzet szakszerű kiképzése. Ebben az időben olyan könyvtárosok léptek a színre, mint Dewey, a tizedes osztályozó rendszer megteremtője, Szabó Ervin a magyar könyvtárügy kimagasló egyénisége. Ők már nem vagy nemcsak mint filozófusok, történészek, írók voltak nagyok, hanem mint könyvtárosok is. 1 Magyarországon a fejlődés lassú és ellentmondásos volt. A hangsúly a tudo­mányos gyűjteményekre helyeződött. 1897-ben alapították meg a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsát és Főfelügyelőségét, amelynek feladata „a Magyar­országon létező törvényhatósági, községi, felekezeti vagy társadalmi javadalma­zásból fenntartott múzeumok és az azokkal kapcsolatos könyvtárak berendezésé­nek, anyagának, szervezetének és kezelésének tanulmányozása lett." 2 Ugyancsak 1897-ben született meg egy újabb rendelkezés a kötelespéldá­nyokról, amely kötelezi a nyomdákat és a kiadókat, hogy minden új nyomda­termékből egy példányt a Nemzeti Múzeum Könyvtárának, egy példányt a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kötelesek beszolgáltatni. 3 A XIX. század végén hazánkban a „public library" típusa még nem ala­kult ki. 399

Next

/
Oldalképek
Tartalom