AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)
IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Vékony Margit: Az első magyar könyvtáros nő, Pikler Blanka
Az első magyar könyvtárosnő: Pikier Blanka VÉKONY M A E Ol T A XIX. század vége felé és a századforduló idején az irodalmi termelés oly óriási arányokat öltött, hogy alig lehetett lépést tartani vele. Régebben a könyvtárak arra törekedtek, hogy minden megjelenő művet megszerezzenek. Ebben az időben — a nemzeti könyvtárakat kivéve — a szigorú válogatás elvét kezdték érvényesíteni. Megindult a könyvtárak differenciálódásának folyamata. Az egyik oldalon — az általános népoktatás elterjedésével, az írástudatlanság kiküszöbölésével párhuzamosan — új könyvtártípus született: a közművelődési könyvtár, amely egyformán igyekezett kielégíteni a népesség valamennyi rétegének igényeit. A másik irányban megjelentek és egyre szaporodtak a különféle szakkönyvtárak. Változások történtek a könyvtárak falain belül is. A növekvő könyvtömeg áramlása miatt olyan könyvtárosokra volt szükség, akik ki tudták válogatni a hatalmas áradatból a haladást képviselő, értékes irodalmat. A könyvtári munka szakmai önállóságot nyert. A korszerű épületek tervezése mellett kidolgozták a könyvek ésszerű tárolásának, az állomány nyilvántartásának, az osztályozásnak, az olvasók kiszolgálásának modern eljárásait. Annak, hogy a különböző jellegű és típusú könyvtárak mind a tudomány, mind a közművelődés szolgálatában betölthessék szerepüket, előfeltétele volt a személyzet szakszerű kiképzése. Ebben az időben olyan könyvtárosok léptek a színre, mint Dewey, a tizedes osztályozó rendszer megteremtője, Szabó Ervin a magyar könyvtárügy kimagasló egyénisége. Ők már nem vagy nemcsak mint filozófusok, történészek, írók voltak nagyok, hanem mint könyvtárosok is. 1 Magyarországon a fejlődés lassú és ellentmondásos volt. A hangsúly a tudományos gyűjteményekre helyeződött. 1897-ben alapították meg a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsát és Főfelügyelőségét, amelynek feladata „a Magyarországon létező törvényhatósági, községi, felekezeti vagy társadalmi javadalmazásból fenntartott múzeumok és az azokkal kapcsolatos könyvtárak berendezésének, anyagának, szervezetének és kezelésének tanulmányozása lett." 2 Ugyancsak 1897-ben született meg egy újabb rendelkezés a kötelespéldányokról, amely kötelezi a nyomdákat és a kiadókat, hogy minden új nyomdatermékből egy példányt a Nemzeti Múzeum Könyvtárának, egy példányt a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kötelesek beszolgáltatni. 3 A XIX. század végén hazánkban a „public library" típusa még nem alakult ki. 399