AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Batári Gyula: Az első magyar ipari folyóirat, Joó János „Hétilapok"-ja

Az első magyar ipari folyóirat, Joó János „Hetilapok"-ja BATÁRI GYULA Az első ipari jellegű folyóirat Magyarországon Egerben, 1838-ban, fél évig hetenként jelent meg. A magyar sajtótörténet még nem fordított kellő figyelmet erre az igazán jelentős folyóiratra: csupán Ferenczy József írt néhány sort a Hetilapokról.

1 Joó János személyével más tudományág művelői elsősorban mint rajztanárral foglalkoztak.

2 Joó Szegeden született 1806-ban. A piaristák iskolájába járt, majd tanulmányainak befejeztével szülővárosában maradt, hogy gyakorlati pályákon képezze tovább magát. Maga írta Széchenyi Istvánhoz intézett levelében 1831-ben: „reá adtam magamat a Rajzolás tanulására s e mellett az Építés, Asztalos, Lakatos, Esztergályos, Muzsikacsinálás, Képfaragás s több ilyes tehetségekben magamat gyakorlottam, legalább, hogy rólok alapos tudományom legyen, kivált az építésben."

3 Az asztalos mesterségben fel is szabadult. Mivel anyagi okokból tanulmányait nem folytathatta külföldön, a ,,haza több városaiban" igyekezett rajztudását tökéletesíteni, míg aztán 1829-ben az egri városi tanács az akkor felállított rajziskola tanárává nevezte ki. Jártassága a kézműves mesterségekben indította arra, hogy felfigyeljen a magyarországi mesteremberek és az ipari oktatás elmaradottságára. E téren első lépése az volt, hogy 1831-ben Széchenyi István elé tárta egy országos művészeti társaság megalapításának a tervezetét.

4 Célkitűzése többek között megfelelő rajzés ipari szakiskolák, valamint egy Polytechnikum létrehozása volt. A levél azt is jelezte, hogy a Tudományos Akadémia részéről tervbe vett nagyszótár szerkesztésében az ipari és művészeti jellegű szavak összeállításával vesz részt. Szándéka az volt, hogy ezen a részterületen használt szavakat és kifejezéseket megmagyarítsa. Ez a szójegyzéke el is készült.: a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kézirattára ma is őrzi.

5 A 30 — 40-es években számos cikket írt ipari, nemzetgazdasági és irodalmi kérdésekről: ezek különböző folyóiratokban, hírlapokban jelentek meg. Amellett az egri lyceumi nyomdát is vezette. Joó életrajzának a felsorolt körülményeiről azért érdemes megemlékezni, mert nyilván ezek indították arra, hogy élete legjelentősebb vállalkozására határozza el magát, és kiadja a Hetilapok Műtudomány és Egyéb Hasznos Ismeretek terjesztésére című folyóiratot. Félévi megjelenés után kénytelen volt beszüntetni lapja kiadását: elsősorban anyagi okok miatt, valamint kellő érdeklődés hiányában. 361