AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Indali György: Kölcsönkönyvtárak és olvasókörök hazánkban az abszolutizmus idején

Elsősorban Kolozsvár és Fog fő gyűjtőhelye ezeknek, ugyanezen a két helyen megtaláljuk Kossuth /Széchenyinek írt feleletét is. Wesselényi következik ezután a sorrendben: műveivel Fogarason, Selmecen és Kolozsvárt találkozunk. A Balítéletekről című Kolozsvárt és Fogarason lelhető fel, Selmecen és Kolozsvárt a Szózat a magyar és szláv nemzetiség ügyében is megvan. Selmecen mindezen felül megvan egy, a Szózatra írott felelet, mely Lipcsében jelent meg a Szózat születésének évében, 1843-ban. Három katalógusban találkozunk Szemere Bertalannak, a szabadságharc trónfosztás utáni miniszterelnökének nevével is. Külföldi utazásairól írott könyve Brassón és Fogarason található, Miskolcon pedig az 1845. június 7-én elmondott követ jelentési beszéde, melyben az 1843—44-es országgyűlésen kifejtett tevékenységéről számol be Borsod megye rendéinek. Végül Kolozsvárt megvan a halálbüntetésről írt, a Tudományos Akadémia által megkoszorúzott pályamunkája. A kolozsvári könyvtárban a politikai röpiratoknak is külön szakcsoportja van, s a már említetteken kívül is nagymennyiségű figyelemre méltó anyagot találunk. Feltéltenül meg kell említenünk Deák Ferenc és Hertelendy Károly követjelentését az 1839—40-es országgyűlésről, Eötvös József Reformját, Kemény Zsigmondtól a Korteskedés és ellenszereit. Szalay László publicisztikai dolgozatainak két kötetét, s végül Táncsics Mihály igen merész írását a Sajtószabadságról nézetei egy rabnak címűt. Megvan az Ellenőrnek, a Pesti Ellenzéki Kör Bajza által szerkesztett zsebkönyvének 1847-es kiadása is. Igen jelentős országgyűlési anyag is található Kolozsvárt. Az 1834,1837 és 1841-es erdélyi reformországgyűlések „jegyző- és irománykönyvei"-n kívül Beszédtárak is találhatók. Talán még ezeknél is értékesebbek voltak az 1839—1840-es és az 1843—44-es magyarországi országgyűlésekről készült kéziratos tudósítások gyűjteményei Schuller Ferenc, illetve Záborszky Alajos szerkesztésében. A Világos utáni jóval kisebb mennyiségű (túlnyomórészt 1859 utáni) politikai irodalomból is található itt-ott néhány példány, elsősorban Kolozsvárt. Figyelmünkre különösen méltó az 186l-es országgyűlési beszédtár, mely Fogarason található. (A szónokok kivétel nélkül keményen ostorozták az abszolutizmus tizenkét éves rendszerét.) Kemény Gábornak, a későbbi miniszternek — kinek Nagyenyed 1848—49-es pusztulásáról írott könyvét már említettük — politikai írásai Brassó kivételével mindenütt megtalálhatók. Nemzetek fejlődéséről című. műve, mely lényegében Eötvös József nagy művével, a XIX-ik század uralkodó eszméivel polemizál Kékesen, Kékesvidéken és Kolozsvárt található, míg Eötvös Die Garantien der Macht und Einheit Österreichs című írásával vitázó röpirata, a Néhány szó Eötvös Józsefhez Fogarason és Selmecen. Eötvös feleletére írt viszontválasza a Még néhány szó Kolozsvárt szerepel a katalógusban. Szintén kizárólag Kolozsvárt található Kemény: Helyzetünk és jövőnk című 1859-ben megjelent politikai röpirata. Eötvös Józseftől, Keménynek írt válaszán kívül (Felelet b. Kemény Gábor néhány szavára) Kolozsvárt, Fogarason és Selmecen található írás, Kolozsvárt, Fogarason és Kékesvidéken A XIX-ik század uralkodó eszméi is megvan. Mocsáry Lajos, a későbbi függetlenségi párti politikus — aki a maga korában egyedül állott a nemzetiségi kérdésben elfoglalt haladó felfogásával — Kolozsváron kívül Brassón és Fogasason szerepel, mégpedig éppen a nemzetiségi kérdésről írt munkáival (Nemzetiség, Program a nemzetiség és a nemzetiségek tárgyában). Kolozsvárt ezt még kiegészíti a magyar társaséletről 1855-ben írt műve. Kolozsvárt a reformkori politikai irodalomhoz hasonlóan a névsor itt is jócskán bővíthető. Kezdhetjük a sort Vajda János, Arisztides álnév alatt meg23* 355