AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Kozocsa Sándor: A Kármán József kiadások története. (Az író születésének 200. évfordulójára.)

minden lapon reá fog ismerni Kármán átdolgozó kezére; az összeállítás, a hézagok pótlása, az átmenetelek, az előadás tisztázása az övéi, de a lélek, mely melegítő, megindító erővel kap meg s fájdalmas kéjjel tapad lelkünkbe, azé, kit imádója Fanninak nevezett. Fanni pirulás nélkül áll meg az erősebb, de nem forróbb francia Babét mellett; s ha, mint némelyek, egészen Kármannak tulajdonítjuk e Hagyományokat, kénytelenek leszünk őt legjelesb költőink, legkitűnőbb indulatfestőink közzé számítani. így is, úgy is a mű irodalmunké; s merem hinni, hogy miután új kiadása által fél századi feledékéből elővontam, irodalmunk egyik örök dísze s fénye fog maradni". Kármán és a bécsi gr. Markovics Miklósné szerelmi kapcsolatának levélemlékeit Székely József író és hírlapíró adta ki 1860-ban Kármán és M grófné levelei címmel. Az előszóban említi, hogy az eredeti levelekhez Toldy Ferenc juttatta. A könyv kiadója szerint „legkevésbé sem kételkedem pedig a Kármán őszinteségében, midőn ,Fanni'-t M-grófné költőített alakjának mondom". A levél-kiadvány nagy hibája, hogy nem közli, ill. fordítja le a teljes gyűjteményt, hanem erősen megrostálja. A könyv végén található még Kármán sógorához intézett két levelének hasonmása. Ugyanebben az évtizedben, 1865-ben Zilahy Károly, a fiatalon elhunyt költő és kritikus, Puskin verseinek első magyar tolmácsolója, a Hölgyek lantja c. „magyar költőnők műveiből" készített antológiában „némi kihagyással és nyelvbeli változtatással" úgy közli a Fannit, mint egy ismeretlen nőíró művét: „A rövid mese kéjoekben gazdag, változatosságával vonz és igazságával kimondhatatlan érdeket gerjeszt. S a képek mily összhangban vannak egymással és a hangulattal! S e hangulat csapongásaiban is mi nemes, mélységében is mi átlátszó, tiszta! Mennyi hűség, következetesség az árnyalásban, átmenetekben — mennyi valódi báj I"

1 1875-ben Gyulai Pál — méltán népszerű sorozatának, az Olcsó Könyvtárnak 15—16. füzeteként — művészi igényű előszó kíséretében adta ki a Fanni teljes szövegét; ő hirdette elsőnek, hogy „a művet egészen a Kármánénak tulajdonítjuk, éppen azért nem habozunk azt mint beszélyt az ő neve alatt adni ki ... Fanni naplója annyira magán viseli a Kármán stílje sajátságait, hogy szerzőségében lehetetlen kételkedni ... Semmivel sem dicsérhetni inkább Kármán e művét, mint azzal, hogy nem az ő, hanem egy nő munkájának hiszik".

2 Alig fél évtized múlva jelent meg 1879—1880-ban a mindmáig legteljesebb Kármán-kiadás az új Nemzeti Könyvtárhoz, a sorozat szerkesztőjének, Abafi Lajosnak gondozásában. Ez számít Kármán első teljes kiadásának. Sajnálatos, hogy az Uránia névtelenjeitől származó írásokat is felvette a gyűjteménybe, mint Kármán műveit, szövegközlése pedig nem eléggé gondos, pontatlan, sőt nemegyszer meghamisított, ezért a kiadás csak erős kritikai rostálással használható. Abafi az I. kötetben gyűjtötte össze az Uránia nagyobb publikációit, első helyen található a Fanni hagyományai. Ebben a részben jelentek még meg A nemzet csinosodása, az Egy új házas levelei barátjához, A fejveszteség, A kincsásó, A módi és néhány apróbb írás mellett a Mesék, valamint az Epigrammák. A II. kötet foglalja magában a vegyes iratokat és a levelezést, többek között a Markovics grófnéval folytatott teljes levélváltás anyagát. A kötet bevezetője Abafi Kármánról szóló tüzetes pályaképe. A közreadó az egyes darabokhoz nem fűzött kritikai kiadásra valló jegyzeteket. 1889-ben a Lampel cég Jancsó Benedek és Boros Gábor által szerkesztett Tanulók olvasótára c. sorozatában jelent meg a Szemelvények Kármán József 333