AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Dán Róbert: A szombatos kalendárium

Boldogasszony hava, 2. Marchesvan, Februarius, Böjtidő hava, 3. Caslev, Martyus, Böjtmás hava ..., 7. Niszan, Augusztus, Szent Jakab hava ...". Bár az újholddal foglalkozó rész őriz valamit a feljebb említett források anyagából, a hónaptáblázat többszörösen hibás. A fentieket lezárva így fejezi be „Az sidók Nysan holnaptól kezdik számlálni az esztendőt, az Aegyptus béli szabadulásért, de a teremtés szerint vagyon az Tisri holnap első és velük Mi nálunk is." Hozzáteszi még „az esztendőnek napja az újságok kezdete és végzete szerint 354 nap." Mindez bizonyossá teszi, hogy a szombatosság első szakaszában már határozottan érvényesült a zsidó kalendárium hatása, és csupán a helyes forrásmunka fellelésén múlt annak szó szerinti átvétele. A Máthéfi-hódex más, hasonló jellegű hiányosságai is jelzik, hogy a kézirat, illetve szóbeli vagy írott előzményei még nem ismerték a rabbinikus forrásokat.

21 A fentiekkel indokolható, hogy Péchi miért sürgette Borsost a zsidó kalendárium ügyében. És amikor hozzájutott a megfelelő forráshoz — akár Borsos, akár az erdélyi zsidók útján —, már ennek alapján a lehető legrészletesebben követve annak útmutatásait, rendezte felekezetének ünnepi rendjét és liturgiáját. Péchi kezéből teljes szombatos kalendárium nem maradt hátra, rendszere azonban azonosítható imádságoskönyve, zsoltárfordítása és más későbbi szombatos kódexek feljegyzései alapján. Péchi Psaltértúrnának jegyzeteiben kitér arra is, hogy az egyes zsoltárokat milyen alkalmakkor énekelték. A 81. zsoltár bevezetőjében a következőket írja „Ezt a Psalmust szokták volt énekelni a jeruzsálemi templomban az őszeli új esztendő napján: Mely Tisri avagy Oktobris újságján szokott lenni, ki kürtölésnek és emlékezetnek innepe is ... vagyon penig itt emlékezet az aegyptusi szabadulásról, mely noha tavasszal lőtt Áprilisban, Nysan holnapjában ... a Tisri holnapnak vagy Októbernek újságján van ... új esztendő természet szerént, akkor hirdetik: mibe forogjon az egész esztendő ... akkor igazítanak hozzá vagy jóra, vagy gonoszra, vagy áldásra, vagy büntetésre .. .".

22 A jegyzetekből más helyeken is kimutatható, hogy a zsoltárfordítás idején — 1629. szept. 23. előtt — Péchinek már kezében volt a zsidó kalendárium. Erre utal az egyes hónapokat részletesen bemutató szombatos imakönyv, melyet Kohn Sámuel tárgyalt először „Első holnap az egyiptomi szabadításért Ennek a holnapnak neve Niszán ... Ebben a holnapban van 30 nap, újhold ünnepe egy nap. Ebben a holnapban nem szabad böjtölni, semmi keserves imádságot is mondani nem kell, csak az elsőszülötteknek kell böjtölni 14-ik napján 15-ik napjára esik pesah .. ."

23 Könnyen felismerhető Péchi imádságoskönyvében, hogy amikor az egyes imák használati utasításait adja meg, a zsidó kalendáriumok szokásos rövid útmutató megjegyzéseit bontja fel és magyarázza. Példának okáért „Az újesztendő és a Kippur innepnek imádságában",

24 ahol utal arra is, hogy a héber és a latin hónapok nem pontosan fedik egymást. „Az új esztendő, mely a tisri hónak újságján esik, szeptember vagy október újságja ... közönségesen az Elül újságától fogva tisriig ... az Selichutot ... elmondják ...". Naptári kategória a következő magyarázat is „Ez Űj esztendő Innepe és a Kippur bűnbocsájto innep között is napok vadnak, melyeket hínak és tartanak igaz megtérésnek, penitenciatartás napjaínak ...". A fenti magyar nyelvű utalások mellett a kalocsai főszékesegyházi könyvtár Péchi-kolligátumában, latin vázlatban állította össze Péchi Tisri hónap Tóra olvasási rendjét, és a kapcsolódó prófétai szövegek mutatóját. „September. Initium anni. — Sabatalis lectio 3. Tysri. Audite coeli Deut. 32. usque ad finem capitis. Haftara a v.22. cap. 17. ad finem cap. 28 Jechez300