AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

III. Az OSZK munkáiból - Gombocz István: A nemzetközi kiadványcsere gazdasági vonatkozásai. Előzetes jelentés

9. EGYÉB GAZDASÁGI VONATKOZÁSÚ ÉSZREVÉTELEK Kevés intézmény töltötte ki ezt a rovatot, de ezek közül néhány itt közölte .az általános, összefoglaló véleményét, egyiket-másikat tehát érdemes idézni: ENSZ Könyvtár: ('Mrs. Nebehay) A cserének gazdaságilag is szolidnak kell lennie, nem lenne tehát helyes, ha úgy fognánk fel a dolgot, hogy „ha akarod vidd, ha nem, hagyd itt", vagyis nem szabad okvetlenül mindazt elfogadnunk, amit küldenek és nem szabad csak .azt küldenünk, amire éppen nincs szükségünk. Megkülönböztetést kell tenni a külföldi valutával vagy általában pénzügyi eszközökkel gyengébben ellátott, de személyzettel és saját kiadvány any aggal bővebben rendelkező országok és a drága munkabérű, a könyveket magas áron forgalomba hozó, de pénzügyileg viszonylag jól ellátott országok között. Más szavakkal: ha egy amerikai könyvtárnak módjában áll egy kiadványt egyszerűen megvásárolnia, hibázna, ha a munkaerőkre, nyilvántartásokra, levelezésre pénzt és időt pazarolna. Deutsche Forschungsgemeinschaft, Bad Godesberg (Dr. Oertel): Minthogy az a célunk, hogy a tudományos szempontból fontos anyag eljusson a könyvtárakba, ezért a mi cserénknél a gazdasági szempontok egyáltalában nem játszanak döntő szerepet. Számunkra az a lényeg, hogy a kutatás által igényelt irodalom az országba bejusson, még akkor is, ha ezt az átlagosnál nagyobb pénzügyi áldozatokkal tudjuk csak elérni. Altalánosságban azt mondhatjuk, hogy az olyan országokban, mint amilyen pl. az NSZK, ahol kevés a munkaerő, de a deviza rendelkezésre áll, lehetőleg mindig a könyvkereskedelemben való vásárlás útját választják. Mi a cseréhez csak akkor folyamodunk, ha a kiadványt másként csak nehezen vagy egyáltalában nem tudnánk beszerezni. Másként áll persze a helyzet olyan országokban, melyek a sok "munkaerőt igénylő csereapparátust minden további nélkül fel tudják állítani, vagy amelyek számára fontos, hogy külföldi devizát takarítsanak meg. Ez utóbbi országok bizonyára a. •cserét a vétel elé fogják helyezni. Osterreichische Nationalbibliothek, Bécs: A nagyobb szabású csere különösen azokkal a könyvtárakkal előnyös, ahonnan ilyen vagy olyan okokból kereskedelmi úton nem lehet könyveket beszerezni. Néha ez az egyetlen mód arra, hogy a;kívánt anyagot beszerezzük, ilyenkor tehát indokolt, hogy magasan képzett munkaerők több munkát fektessenek az ügybe. Természetesen, ha a kereskedelmi forgalomnak nincs akadálya, akkor inkább ezt az utat választjuk, még akkor is, ha a könyvek árai magasabbak, mint amennyibe csere útján kerülnének. I.D.E.: Bár a csere sok munkát igényel, mégis fenn kell tartanunk azokra az esetekre, amelyekben az anyag másként nem szerezhető be. • British Museum, London: Sok a labilis kérdés a, csere gazdaságossága körül: a) A beszerzés költségei, ill. egy adott mű értéke esetleg sokkal alacsonyabbak, mint ugyanazon mű feldolgozási költségei; b) Ha csak a kiadvány valamennyi példányát nem szánták cserére, az már nem sokat jelent a kiadó számára, ha külön példányokat nyomat a csere céljaira; c) Fél lehet vetni azt is, hogy vannak értékes, csere útján kapott munkák, amelyek egyébként elkerülték volna a szerzeményezés figyelmét és a másik oldalon viszont olyan művek, amelyeket drágán feldolgoznak, bár tulajdonképpen nincs rájuk szükség; d) Ha az ajándék<és csereosztály a beérkezett ajándékokat és cséréküldeményeket összehasonlítja a kiküldött csereanyaggal, akkor gazdasági szempontból esetleg más eredményre jut, mintha csak a kies bemenő csereanyagot veti össze; e) Akárhogy is mérlegeljük a csere gazdasági oldalát, tény, hogy vannak intézmények, így például a japánok, melyek anyagát kizárólag csere útján lehet megszerezni. IDEIGLENES KÖVETKEZTETÉSEK A központok A kiküldött kérdőíveknek több mint a fele nem érkezett vissza. A visszaküldött válaszokból kitűnik, hogy a központok mind valamilyen állami intézményhez tartoznak és több-kevesebb •, ^adminisztratív, ill. pénzügyi önállósággal bírnak. Két ország kivételével minden országban csak egy központ működik:. 263