AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

III. Az OSZK munkáiból - Faragó Lászlóné: A katalógusgondozás elemzése

Az elemzést két részben kívántuk lefolytatni. Az elemzés első fázisában az egyes ismétlődő eljárások megállapítása és jegyzékbe foglalása, az eljárás részletes leírása és munkamozzanatokra bontása volt a cél. Az elemzés második részében az így megállapított munkamozzanatok alapján a beosztás során felmerülő szerkesztési problémák megoldásának idejét, a beosztott cédulák mennyiségét óhajtjuk mérni. Az elemzést két betűrendes nagy katalógusunk — a szolgálati és az olvasói — szerkesztésére alapoztuk. Az elemzés első fázisának tervezésekor megállapítottuk, hogy eredeti célkitűzésünkön túl, módszerünk más vizsgálódásokra is alkalmas. így a leggyakrabban ismétlődő munkamozzanatok elemzése sok esetben lehetőséget nyújtott arra, hogy az ismétlődő hibákat kiküszöböljük, s e hibákat a korábbi munkaállomáson (címleírás, rekonstrukciós állomás stb.) megelőzzük. Ez egyúttal betekintést enged az osztályon folyó munkafolyamatok és egyes munkaállomások közti összefüggésekbe és a hibák hatásmechanizmusába. Az elemzés alkalmasnak mutatkozott arra is, hogy megvizsgáljuk a katalógusszerkesztés színvonalát, a katalógus rendszeres revíziójának szükségességét. Tervezett elemzésünkben így a hangsúly eltolódott az időmérésről, az irányszám kimunkálásáról a katalógusgondozás tartalmi kérdéseire és munkaszervezési problémáira. Ennek ellenére, illetve e mellett az eredeti célkitűzés, az időigény vizsgálat folytatásához is alapul szolgálhat. Ezek után beszámolunk a tervezett elemzés ezen első fázisáról és eredményeiről, melyek véleményünk szerint általánosításra is alkalmasak. Az ennek alapján lefolytatandó második fázis, az időigények elemzése viszont már egyszerűbb, ismert és módszereiben újat nem nyújtó, így közérdeklődésre számot nem tarthat. AZ ELEMZÉS MENETE Az irodalom áttekintése után kidolgoztuk a számunkra alkalmas vizsgálati módszereket és kétféle módon vizsgáltuk a katalógusainkban folyó munkát. Mennyiségi elemzés alapján a katalógusban vizsgáltuk az előforduló hibák mennyiségét és a hibák milyenségét, azt kívántuk megállapítani, hogy katalógusainkban kb. milyen százalékban maradnak bent a szerkesztés során hibák, hogyan viszonyul katalógusunk ebből a szempontból a ,,világszínvonalhoz". A menynyiségi elemzést az új szolgálati katalógusunkban folytattuk, mivel e katalógusunk modern szerkesztési elvek alapján, az utolsó fél évtizedben épült a régi szolgálati katalógus rekonstrukciója alapján. A katalógus a vizsgált időszakban kb. 900 000 cédulát tartalmazott, mintavételünk 0,65%-os volt. Szúrópróbaszerűen a betűrend különböző részeiről 5900 cédulát néztünk át és vettünk revízió alá. Az 5900-ból 58 esetben találtunk hibát, hibaszázalék nem egészen 1% volt. A megoszlás fiókonként nem volt egyenletes: 0,4%-tól 1,65%-ig terjedt az előforduló hibák százaléka. A helytelen besorolásból, elosztásból eredő hibák nagy része a szerkesztésnél nem bukkanhatott ki, csak egy-egy egység, csoport átnézése alkalmával. A hibák fő forrása az azonos művek különböző kiadásainak más felfogású feldolgozásából adódott, névkiegészítések hiányából, névvariánsokból. 241