AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

I. Az OSZK 1968-1969-ben - Az Országos Széchényi Könyvtár 1968—1969. évi működése

III. KÖNYVTÁRTUDOMÁNYI ÉS MÓDSZERTANI KÖZPONT A Művelődésügyi Minisztérium Könyvtárosztálya az 1967. évben felülvizsgálta a KMK szervezetét és működését. Határozatban kijelölte szervezeti fejlesztésének irányát és meghatározta leglényegesebb távlati feladatait. Az 1968-as évet a vizsgálat végrehajtása szempontjából átmeneti évnek tekinthetjük, amelyben az intézmény vezetősége megkezdte a felülvizsgálat határozatainak és javaslatainak megvalósítását. Az 1969. év már e feladatok megvalósítása jegyében zajlott. Nyilvánvaló azonban, hogy a távlati tervek végrehajtásával összhangban álló, intézmény funkcióinak megfelelő végleges, intézményi szervezet csak fokozatosan, néhány év alatt alakítható ki. A felülvizsgálat nyomán jelentős hangsúlyeltolódás ment végbe a KMK feladatkörén belül. Nagyobb mértékben került előtérbe az intézet könyvtárpolitikai döntéselőkészítő funkciója, a módszertani feladatkör megtartása, sőt bizonyos fokú bővülése mellett. A könyvtártudományi kutatómunkára is nagyobb hangsúly került. Ez egyelőre nem annyira nagy célok kitűzésében mutatkozik meg, inkább a munka feltételeinek megteremtésében. Eredményes kutatásokat ugyanis csak kellő személyi és anyagi megalapozottsággal és hosszabb időszakra tervezve lehet folytatni. Ennek érdekében osztállyá fejlesztettük olvasásvizsgálati csoportunkat, s a tudományos és szakkönyvtárak osztályának személyi összetételét is a tudományos kutatás fejlődésének biztosítása érdekében fejlesztettük tovább. Korábban bevezetett szolgáltatásaink színvonalát igyekeztünk fejleszteni és újakat is építettünk ki. A KMK feladatrendszere mindenekelőtt attól függ, milyen irányban fejlődik a könyvtárügy művelődéspolitikánk egészében. Ezért az intézmény kutató és döntéselőkészítő munkája elsősorban könyvtárpolitikai kérdések megoldására irányult. E munka során javaslatot dolgoztunk ki a könyvtári törvény egyes rendelkezéseinek módosítására, ennek keretében részletes anyaggyűjtésen alapuló javaslatot tettünk a könyvtári hálózatok reformjára, elemeztük a szakfelügyelet és a dokumentációs munkaterület viszonyát. A könyvtárügy fejlődését, kívánatos irányzatát bemutató jelentős tanulmányok készültek. 1968-ban az OKDT-val együttműködve elkészült a közművelődési könyvtáraink helyzetét és fejlődési irányát bemutató tanulmány a Közművelődési Konferencia számára. (E tanulmány Sallai István: A közművelődési könyvtárak fejlődési iránya című, az 1968 tavaszán, Békéscsabán tartott OKDT plénum vitaanyagának figyelembevételével készült.) Megkezdődött a kutatómunka és az egész magyar könyvtárügy kérdéskörét magába záró tanulmány elkészítése a magyar könyvtárosok III. Konferenciája számára. E tanulmány központi kérdése a könyvtáraknak a művelődésben betöltött szerepe. A gyűjtőköri együttműködésről szóló jogszabály megjelenése nyomán elkészült a Gyűjtőköri Kódex, a könyvtárosok, a kutatók és a szakemberek eligazítására szolgáló szakirodalmi kalauz. Tartalmazza az egyes szakterületek felosztását és a szakterületek gyűjtésében érdekelt könyvtárak nevét és néhány fontos adatát. A kutatások nyilvántartása mellett kutatómunkát kezdtünk az osztályozáselmélet terén, a szakterületi tezauruszok megalapozására. E munkálatok kereté21