AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

III. Az OSZK munkáiból - Borsa Gedeon: Legújabban előkerült XVI. századi magyarországi, illetve magyar nyelvű nyomtatványok

még ismeretlen kiadását tartalmazza. 19 Ennek keltezése és aláírása: ,,Coronae 1. Septemb. Felségednek és Nagysá. alázatos hive Zebeni Nireo Ianos". Szabó Károly ennek alapján a nyomtatás helyét és a nyomdászt is meghatározta. Az ajánlás eleje hiányzik, így Szabó Károly úgy vélte, hogy a „Felséges és Nagy­ságos" megszólítás János Zsigmond fejedelemnek szól. így a könyv megjelenési idejét az ő uralkodása utolsó éveire, vagyis 1571 elé helyezte. 20 Ezt az évszámot azután Gulyás Pál szebeni Nyirő János brassói nyomdász ottani tevékem'ségének más kiadványaiból ismert időköre alapján 1580—1581-re módosította. 21 A kötet feltehető terjedelmét Szabó Károly 122 levélben jelölte meg. Ez a megállapítás feltehetően a British Museumból érkezett tájékoztatásra támasz­kodott, ahol az első, ,,)(" jelzésű ívet négy, az utolsó, ,,V" jelzésű ívet pedig ere­detileg két levélből állónak tartották. így a kötet hiányait)( 1 , A 1 A 3 I 5 1 8 L 8 P x P 8 levélben jelölték meg. 22 Ezzel szemben a rendelkezésre álló mikrofilm alapján megállapítható volt, hogy az első ív eredetileg nem négy, hanem nyolc, az utolsó ív pedig nem két, hanem négy levélből állt. így az egész kiadvány terjedelme fel­tehetően 128 levél volt. Ma a londoni unikumból — a British Museum leírását kiegészítve — még a )(a )(.3 )d )(s' ^1 és V 4 jelzésű levél is, azaz összesen 14 hiányzik és egy (az ajánlás fennmaradt eleje, feltehetően a ,,)( 5 " levél) erősen sérült. Lehetséges, hogy a ma hiányzó „V 4 " levélen állt külön a kolofon, amint ez Nyirő egy másik, ugyancsak tizenkettedrét alakú kiadványában (RMK II. 163) is látható. Az 1589-ben Debrecenben megjelent kiadáson (RMK I. 225) mind a meg­jelenés helye, mind annak évszáma fel van tüntetve, így ezzel kapcsolatban nincsenek problémák. Az életnek kútfeje igen kedvelt olvasmány volt a korabeli Magyarorszá­gon. Bizonyítja ezt az öt kiadás, amely közül négyből csak egy-egy, és csupán az 1589-i debreceniből több példány maradt fenn. A sok kiadás és kevés példány a nagv használat következménye. Ezek után nem lehet csodálkozni, ha még további, ma már példányból nem ismert kiadások nyomaival találkozunk. A fentebb ismertetett 1573-as kiadás kolofonja így kezdődik: ,,Bécsben újonnan nyomattatott, és ahol azelőtt az igék nem alkalmatosképpen mondhat­tatnak valakő (!) újobban (!) minden módon megjobbíttatott ..." A fentiek tehát egy ma már ismeretlen, feltehetően ugyancsak bécsi kiadásra utalnak, amely talán az első magyar nyelvű volt. Johann Habermann (Avenarius) Hetetszaka mindennapra meg írattatott imád­ságok címmellefordított könyvét 1602-ben Bártfán kiadták (Sztripszky I. 1855/62J. Ennek Bb x lapján alul Az életnek kútfeje több külföldi kiadásának (pl. Nürnberg 1558, Gent 1555) címlapjáról jól ismert fametszet található. Ezen Krisztus vállán a kereszttel egy medencében áll és a felette lebegő szalagon a „Fons vitae" felirat olvasható. Ebből a fametszetből kétségtelenül következtetni lehet a műnek egy ma már ismeretlen bárt fai kiadására. Az öt példányból ismert kiadás szövege lényegében azonos, a gondosabb vizsgálat során bizonyos eltérések azonban mégis csak fellelhetők. így a kis kötet második részét képező imádságokat bevezető címben az évszám nélküli bécsi kiadásban „aliae piae precationes" áll, míg a másik háromban 23 „aliae item precationes" található. 24 Ugyanez a helyzet a két bécsi kiadás közötti, a bibliai loeusok számozásában mutatkozó és a fentiekben már említett többi eltérés esetében. Tehát a brassói és az 1589-i debreceni kiadás az 1572-i bécsi 213

Next

/
Oldalképek
Tartalom