AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)
III. Az OSZK munkáiból - Borsa Gedeon: Legújabban előkerült XVI. századi magyarországi, illetve magyar nyelvű nyomtatványok
K<XI 0&oyovioC\ A nyomtatvány 1543-ban került ki a brassói sajtó alól. Szabd azonban, aki a segesvári gimnáziumban őrzött példányra hivatkozott, adós maradt a részletes kollációval és a terjedelem megjelölésével, amelyről különben mindig rendszeresen tudósított. Mostani utam alkalmával magam is jártam ebben a. segesvári gyűjteményben, ahol mind ezt a Hesiodos, mind egy Theognis-íéle művet (RMK II. 36) hiába kerestem. A régi katalógusok és leltárak egymásnak ellentmondó adatokat tartalmaztak e két unikumra, valamint az ezekkel feltehetően összekötött többi Honter-kiadványra 7 vonatkozóan. A probléma nyitját Jakó Zsigmond adta meg, aki kolozsvári tartózkodásom során volt szíves közölni velem Szabó Károly levelezéséből és a segesvári könyvtári feljegyzésekből kikutatott megállapításait. Ezek szerint a görög nyelvű Honter-nyomtatványok keresett gyűjtőkötete már Szabó Károly idejében hiányzott a segesvári gimnázium könyvtárából, és ő csak a régi leltárból, ill. a könyvtáros tájékoztatása alapján értesült róla. Ezzel magyarázható leírásának hiányossága. A hiányzó kötet nyomát a könyvtárban azután valaki különböző mesterkedésekkel (átszámozás stb.) igyekezett eltüntetni. A címlap szövege is elárulja, hogy Szabó nem látott példányt, mert ő ott — nyilván a leltár nj^omán — önkényesen rövidített (cccrxg áll nála aaxQcci helyett). A nyomtatvány A —K jelzésű tíz íve összesen 40 levelet tartalmaz és utolsó lapján a jól ismert fametszetes brassói címer látható. Hesiodos tanítókölteményei közül az első a gazdasági munkához ad tanácsokat, míg a második az istenek genealógiájáról szól. III Az időközben fiatalon elhunyt, kitűnő brassói papírtörténész, Gebhard Blücher a segesvári könyvtár egyik nyolcadrét alakú kötetének első és hátsó kötéstáblájából egy-egy papírlapot áztatott ki, amelyeken egy nyomtatvány töredékei találhatók. Ezeket a brassói állami levéltárban' volt alkalmam tanulmányozni. Blücher megállapítása szerint a két papírlap a vízjel tanúsága szerint a nyomtatott szöveg tetejével egymásnak szembefordítva eredetileg összefüggött. Az eddig ismeretlen nyomtatvány a törökök elleni harcra buzdító verset tartalmaz : az egyik latin nyelven, a másik ugyanennek a szövegnek német változataMindkét rész szedéstükrének magassága 6 cm, szélessége pedig kb. 31 — 32 cm lehetett. Ebből a latin változatnál 155 mm szélességben a szöveg első fele, a. németnél 157 mm szélességben annak második fele maradt fenn. A töredékben levő betűtípusok kétségtelenül a szebeni nyomdáé, amelyet a német rész végén álló 1593. évben Johann Heinrich Crato vezetett. A két hiányos címet egymás szövegéből ki lehet egészíteni: De immani ti/ran[nide furibundae Turcae contra] omnes Ch[ristianos] — [Von der schrecklichen Tyranjney des wütenden Türeken wider [alle] Christen. A latin vers három hasábban 6—6 sort, míg a német rész 6 + 8 + 4 sort tartalmaz, ill. tartalmazott. Erre az eltérő megoldásra azért volt szükség, hogy az említett 1593. évszámot a német rész végére új sorban, de még a szedéstükrön belül lehessen elhelyezni. A szerző neve a töredékből nem állapítható meg. Gebhard Blücher arra gondolt 73 , hogy az talán Georg Deidrich szebeni rektor volt, akinek több másegyleveles művét ezekben az években nyomtatták ki Szebenben. 8 Feltehető, hogy a szerző versével Báihori Zsigmond erdélyi fejedelemnek (vö. RMK II. 246) ez idő tájt a törökök ellen forduló politikáját kívánta támogatni. 210
