AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

II. Az OSZK történetéből - Horváth Viktor: Az Országos Széchényi Könyvtár kiadványai

nyelhetnék és használhatnák, kiesnek. Ugyanilyen nehézséget jelent az is, hogy az ÁKV (általunk érthetetlenül) kiadványaink, de általában a könyvtártudományi kiadványok bolti árusítását mellőzi, noha erre igény és megítélésünk szerint lehetőség is lenne. Külföldi viszonylatban kiadványaink terjesztését nemzetközi csereszolgálatunk útján intézzük. A Kultúra Külkereskedelmi Vállalat ilyen irányú tevékenysége könyvtárunk szempontjából legfeljebb kiegészítő jellegű, ugyanis terjesztői tevékenységében — kiadványaink jellegéből következően az elsősorban számításba jöhető — szomszéd országokat figyelmen kívül hagyja. Befejezésül, összevetve az eredményeket és hiányosságokat, könyvtárunk . kiadványi munkájának értékelését a következőkben foglalhatjuk össze: Kiadványaink jellege, szintje és mennyisége az elmúlt évtized folyamán jelentősen fejlődött. Ha egészében nemis, de szerkezetében kiépült a magyar nemzeti bibliográfiák rendszere és az annak megfelelő kiadványsorok közreadása megkezdődött és folyamatban van. Ennek ellenére azonban az OSZK kiadói tevékenységéről olyan értelemben beszélni, amint azt kívánatosnak tarthatnánk, ma még túlzás lenne. Ennek oka kettős. Belső forrása abból ered (a tények legalább is erre utalnak), hogy könyvtárunk, egyéb feladatait helyezve előtérbe, kiadói tevékenységét, ill. bibliográfiai feltáró munkájának és a könyvtárban folyó tudományos munka eredményeinek kiadványokban való közzétételét nemzeti könyvtári funkciója egyik, de nem elsődleges feladatának tekinti. Könyvtárunkban a kiadványi munka összefogásának, egységes és központi irányításának hiánya; e munka alapjául szolgáló egyes osztály munkák más szempontból való megítélése, egyes esetekben „elsorvasztása" (mégha azokat ideiglenesnek is tekintjük) lényegében ebből az állásfoglalásából ered. Erre a különgyűjteményi osztálymunkák most már évek óta tartó lehetetlenülése, de elsősorban az időszaki kiadványok könyvészeti munkái szünetelésének elnézése és az abba való belenyugvás elsősorban példa. Ugyanakkor nem kis mértékben járulnak ehhez azok a külsőknek tekinthető akadályok, amelyek lehetetlenné teszik, hogy az OSZK könyvkiadóként maga intézhesse kiadványainak előállítását és terjesztését. Hogy félreértés itt ne essék, nem arról van szó, hogy könyvtárunk a jelenleginél nagyobb állami támogatást igényelne kiadványaihoz, hanem arról, hogy az e célra eddig is kapott anyagiakat — az új gazdasági mechanizmus elveit könyvtári téren is alkalmazva — jobban, ésszerűbben és gazdaságosabban, a jelenlegi kötöttségektől mentesen használhassa fel. Nem vitás, hogy ennek általunk remélt megváltoztatása esetén vesztes a merev, a régihez mint kitaposott úthoz ragaszkodó gazdasági gyakorlat, nyertes pedig az egész magyar könyvtárügy lenne. Jegyzetek 1. Bélley Pál— .F[erenczyné] Wendelin Lídia: Az Országos Széchényi Könyvtár kiadványairól. = OSZK Évkönyv 1957. Bp. 1958. 365-383. 1. 2. Megítélésük szerint kiadványi téren a nemzeti könyvtár elsődleges feladata 1. állományának nyomtatott katalógusokban való feltárása, 2. bibliográfiák közreadása (konkrétebben fogalmazva, a magyar nemzeti könyvészet gondozása), 3. muzeális anyagának publikálása, 4. könyvtári tanulmányok, végül 5. könyvtárismertetők és kiállítási katalógusok megjelentetése. 201