AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

II. Az OSZK történetéből - Dezsényi Béla: Fejezetek az Országos Széchényi Könyvtár gyarapítási politikája és állományának fejlődése köréből a két világháború között

151. OSZK Irattár 507/1923. 152. Uo. 681/1923. 153. A törvény teljes szövegét 1. A Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsának kiadványai. I. Budapest, 1937. 74—78. 1. Uo. a végrehajtási utasítást tartalmazó 9300/1935. III. sz. minisztériumi rendelet, amelynek 41 — 53. §-a vonatkozik a kötelespéldány-szolgálta­tásra. 92 — 95. 1. A törvény részletes ismertetését és kritikáját 1. Tóth András, i. h. 154. Tóth András, i. m. 26. 1. azzal magyarázza a késedelmet, hogy a Gyűjteményegyetem, majd a Magyar Nemzeti Múzeum, mint önkormányzati szerv, előkészítésének elvi kér­dései terelték el a figyelmet a gyakorlatról. Ez valószínűleg helyes is. De közrejátsz­hatott még az 1930 körül kezdődő gazdasági válság: ennek körülményei nem kedveztek egy olyan jogszabálynak, amely a kereskedelemre újabb kötelezettségeket rótt volna. Ez utóbbi feltevés mellett szól egy a Budapesti Sokszorosítók Ipartestülete, mint első­fokú iparhatóság által 1934. szeptember 4-én, már Fitz József igazgatása alatt, a Könyv­tárhoz intézett levél, amelyben az új igazgatónak egy — egyébként félreértett — nyilatkozata ellen tiltakozik: „Olvastuk a Magyar Hírlap ezévi augusztus hó 26-án megjelent 112. számában Méltóságodnak az Orszá­gos Széchenyi Könyvtár működéséről és Méltóságod legközelebbi célkitűzéseiről szóló nyilatkozatát. A nyilatkozatnak egy részében Méltóságod nehezményezi, hogy a nyomdavállatok a köteles példányok beszolgáltatására vonatkozó törvényes kötelezettségeiknek nem tesznek eleget. Bár elismeri, hogy a legutóbbi évek folyamán ezen a téren lényegesen javult a helyzet. Minthogy azonban az ellenőrzés igen nehéz, sőt majdnem lehetetlen, Méltóságod a kir. Ügyészséggel létesítendő valamely kooperációt tervez, minthogy az Ügyészségnek megvannak a törvényes szankciói e mulasztás megtorlására. Méltóztassék megengedni, hogy ebbe a kérdésbe a Budapesti Sokszorosítók Ipartestülete, mint a budapesti nyomdai iparűzők törvényes érdekképviselete, belekapcsolódhassék. A nyomdásziparosok törvénytisztelete kétségen felül áll. Ha mégis történnek mulasztások, ezek semmi esetre sem vezethetők vissza tiszteletlenségre a törvényes rendelkezésekkel való ellenszegülésre, hanem egyes esetekben a mai nyomorúságos viszonyokból eredő idegességre, izgatottságra, vagy az abból származó feledékenységre; más esetekben és az eseteknek legnagyobb részében főként arra, hogy az iparosság nincs kellően tájékoztatva, nem eléggé pontosan körülírott a rendelkezés, hogy milyen nyomda­termékek szolgáltatandók be az Országos Széchenyi Könyvtárnak. Mi, az iparosság felesleges zaklatásának megelőzése céljából, de azért is, hogy Méltóságodnak cél­kitűzésében segítségére legyünk, készségesen felajánljuk segítő közreműködésünket. Mély tisztelettel kérjük, legyen kegyes Méltóságod bennünket kívánságai felől tájékoztatni, hogy viszont mi azt közölhessük a kötelékünkbe tartozó iparűzőkkel és őket arra serkentsük, hogy törvényes kötelezettségeiknek maradéktalanul eleget tegyenek. Méltóztassék elhinni, hogy így: felvilágosítással, meggyőzéssel sokkal kézenfekvőbb a kívánt cél elérése, mint az iparűzők ellen foganatosítandó feljelentésekkel, ellenük hozott ítéletekkel és bírságolá­sokkal, mert mindezek a mai súlyos helyzetben csak fokozzák az iparosság elkeseredését." — Goriupp Alice közlése szerint a végrehajtási utasítás kiadását ismét késleltette a törvényszöveg muzeális vonat­kozásainak kidolgozása is. Hogy a kötelespéldány-kérdés az összes nemzeti könyvtárakat foglalkoztatta ebben az időben, azt elevenen jellemzi, hogy éppen 1929-ben a Rómában tartott nemzetközi könyvtároskongresszus is napirendre tűzte ezt a kérdést és az ügy referense, Marcel Oodet, a svájci nemzeti könyvtár igazgatója kérdőíven érdeklődött a magyar viszonyok iránt. Ue. tárgyban kért és kapott felvilágosítást a porosz állami könyvtár is. OSZK Irattár 176/1929., 200/1929. 155. 82/1932. 156. OSZK Irattár 102/1930. 157. Uo. 636/1929. 158. Az iratcsomóban két géppel írt fogalmazvány található: az egyiken Gulyás Pál kéz­iratos javításokat tett, a másikat már erről a kiegészített kéziratról írták le. Három űrlap-minta is volt mellékelve: 1. Kimutatás a kötelespéldányokról, 2. A nyomda­és más többszörösítő vállalatok törzskönyve, 3. A kiadóvállalatok törzskönyve céljára. 159. Később min. osztálytanácsos, ill. tanácsos. 160. A Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsának kiadványai I. A törvényt 1. 74— 79., a végre­hajt, utasítást 92 — 95. 1. 161. Tóth A., i. m. 27. 1. 162. L. a megfelelő ábrákat. 156

Next

/
Oldalképek
Tartalom