AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)

II. Az OSZK történetéből - Dezsényi Béla: Fejezetek az Országos Széchényi Könyvtár gyarapítási politikája és állományának fejlődése köréből a két világháború között

ben került sor. 1934-ben szűnt meg az ún. proletárnapló és megszűnt a továbbiakban — a Bánóczy-féle és más zárt letétek kivételével — az illegális baloldali anyag külön kezelése is. Minden bizonnyal szerepe volt már ebben Fitznek is, aki elvben is az egységes, numerus eurrens-rendben tartott állományrendszer híve volt, amelyen belül csak a ,,zárt anyag" felirat esetében kellett dönteni — de már csak az olvasásba adás előtt — az anyag kiadhatósága felett. — A rendőrségi elkobzásból származó anyag alkalmi átadása egészen a felszabadulásig tovább tartott. Egy ízben Rédey Tivadar utasítására és Rédey rendőrségi névrokonának ellenőrzése mellett e sorok írója is tartott szemlét a főkapitányság Zrínyi utcai pincéjében egy hasonló eredetű anyag fölött. 98. Ezeknek a gyiíjteményeknek legtöbbje a volt tulajdonos társadalmi-történelmi szerepe miatt is külön feldolgozást érdemel s ilyenben részesülni is fog. Egyelőre egy e tárgyhoz tartozó tanulmányt közölt az OSZK Évkönyve: Batári Gyula: A Társadalomtudományi Könyvtár története. = OSZK Évkönyv 1967. 435-440. 1. 99. OSZK Irattár 401/1923., 493/1923. 100. 593/1923. júl. 14. A táviratokat Szabó már előbb kötetben kiadta: A bolsevizmus Magyarországon. A proletárdiktatúra okirataiból. Bp., 1919. Cs. Gárdonyi Klára szíves közlése szerint az eredeti — addig zárt letétképpen kezelt — anyagot 1950-ben, ugyancsak letétképpen átvette az akkori Munkásmozgalmi Intézet, a Párttörténeti Intézet elődje. 101. OSZK Irattár 325/1927. A hiányról 1. a Könyvtár 1929-ről szóló jelentését. = Magy. Könyvszle. 1930. 36. köt. 321. 1. V. ö. Ferenczyné, i. h. 102. OSZK Irattár 351/1928. 103. A Kun Béla könyvjegyzékében szereplő művek katalógusbeli azonosítási kísérleteiben igénybe vettem Alkonyi István közreműködését. Itt utalok Dezsényi Michaella rövid ideig tartó, de jól végzett segítő munkájára tanulmányom e részének anyaggyűjtésében, és főleg közvetlen technikai munkatársam, Pacsi Árpádné készséges és kitartó közreműködésére jegyzeteim és kézirataim tisztázásában. 104. Kun Béláné: Kun Béla. Bp., 1966. 156. 1. ,,A Tanácsköztársaság kikiáltása után egy szép tavaszi napon, kora reggel elmentem a gyűjtőfogházba, hogy elhozzam onnan Kun Béla holmiját, melyet március 11-én izgalmában ott felejtett. E holmik többsége könyvekből állott.''' (Aláhúzás tőlem. D. B.) — A könyvtárra vonatkozó iratot és a hozzá mellékelt jegyzéket a további kutatás számára facsimilében is rendelkezésre bocsájtjuk. 105. Hajdú Tibor: Az 1918-as magyarországi polgári demokratikus forradalom. Bp., 1968.. Kül. 156-194. 1. 106. Magyarország története. Bp., 1964. 2. köt. 374. 1. 107. Sikabonyi Antal: A Nemzeti Múzeum könyvtára. = Magy. Bibliofil Szle. 1925. 1. évf. 167-168.1. 108. 1886— 1948. 1930-tól kezdve a külügyminisztérium könyvtárának vezetője lett. De heti egy délelőttöt azontúl is egy ideig az OSZK-beli munkakörének szentelt. Az OSzK 1931 — 1933. évi állapota. = Magy. Könyvszle. 1934. 92. 1. 109. OSZK Irattár 229/1919. A fogalmazványon „megbízza" helyett eredetileg „felkéri és felhatalmazza" szöveg állt. Az iratot nem Melieh, hanem „igazgató h." írták alá — ez idő szerint nem lehet kideríteni, hogy az olvashatatlan aláírás kitől ered. 110. OSZK Irattár 316/1919. Melieh felterjesztése arra enged következtetni, hogy Sikabonyi példájára másokat is meg fog bízni hasonló gyűjtőutakkal: „A M. N. Múzeum könyvtárának legfőbb gondja kell, hogy továbbra is maradjon az összes magyar szellemi termékek egybegyűjtése és megőrzése. E cél megvalósítására [!] addig, míg hazánk különféle hatalmaktól nem volt megszállva, aránylag könnyebben volt megvalósítható. Most, hogy hazánk több része meg van szállva, e cél megvalósítása fokozottabb gondot kíván. Az egyik mód kétségtelenül az, hogy könyvtári tisztviselők küldetnének ki a megszállott részekre, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtára számára az értékes anyagot összegyűjtsék." A „gyűjtőutak" valóban állandó költségvetési tétellé válnak a könyvtárban. V. ö. Dezsényi Béla: Szervezet, ügyvitel és igazgatás az Orszégos Széchényi Könyvtárban a Horthy-korszak elején. = OSZK Évkönyv. 1967. 124—181. 1. Sikabonyi gyűjtéséről a növedéknaplóban (A M. N. Múzeumi Könyvtár Szerzemény-könyve 1919—1921. II.) 1920. márc. 17-ről 44. sz. a. találjuk az első bejegyzést ,,Dr. Melieh János igazgató őr úr megbízásából dr. Sikabonyi Antal vásárlása" proveniencia-megjelöléssel. Az anyag nyelv szerinti megoszlása jellemzően azt a szándékot sejteti, hogy régi magyar területre nézve a nyelvre való tekintet nélküli univerzális gyűjtőkör fennmaradjon: szlovák nyelvű 93 volt a 153 könyvből, magyar 40, német 15, többnyelvű 153