AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1968-1969. Budapest (1971)
II. Az OSZK történetéből - Dezsényi Béla: Fejezetek az Országos Széchényi Könyvtár gyarapítási politikája és állományának fejlődése köréből a két világháború között
sítása az 1935-ös rendeletből kimaradt. A szankciók lazák maradtak: e téren az. egyetlen igazi eredmény az az új szabályozás lett, amelynek értelmében az OSZK a nyomdadönyvek megvizsgálására jogot nyert. 160 S ezért jogos a hazai kötelespéldány-szolgáltatás monográfiájának az a megállapítása, hogy ez az újabb törvény sem tudta teljesen felszámolni a beszolgáltatással kapcsolatos rendellenességeket. 161 A beszolgáltatás ellenőrzésére szolgáló, és már 1929-ben megtervezett űrlapokat 162 a könyvtár 1935-ben nyomatta ki s vette használatba. Tanulmányunkban az első világháború utáni helyzet következtében előállott új és váratlan szerzeményezési problémákat vázoltuk, valamint az azok megoldására, illetve leküzdésére tett intézkedéseket, az elavult kötelespéldányrendszer új rendezését is beleértve. A gyarapítás teljes története azonban nem csak ebből áll a két világháború között. A tornyosuló nehézségekkel folytatott küzdelemmel párhuzamosan nagy társadalmi erők mozdulnak meg, amelyek a muzeális gyűjtemények sohasem látott, vagy legalábbis az alapító adománya óta elő nem fordult fellendülést hozzák magukkal. Azonkívül megnőttek a bel- és külföldi cserelehetőségek; alapítványok és adományok, valamint a békeszerződés értelmében létrejött osztrák-magyar gyűjteményi kiegyezés az állomány bővítését új irányban tették lehetővé. A gyarapítási politikának ez a része a Könyvtár történetében még egy külön fejezetet igényel. Jegyzetek 1. Fitz József: A könyvtár gyűjtőköre. = Magy. Könyvszle. 1937. 273 — 297. 1. 2. Uo. 3. OSZK Irattár 54/1920. Az OSZK-irat fogalmazványát Melich majdnem teljesen sajátkezűleg átfogalmazta, a végleges szövegből a postaforgalom megszakadására való utalás hiányzik. Móra válasza kéziratos, de nem Móra kézírása, az aláírást kivéve. — A Móra-irodalom nem említi Móra — mint könyvtárigazgató — kapcsolatát az OSZKval. Ezek a kapcsolatok hitünk szerint némileg kiegészítik, sőt új fénybe helyezik Móra életrajzát is, éppen az ellenforradalom utáni kritikus hónapokban. A Móra-irodalom legalaposabb új eredménye Földes Anna: Móra Ferenc. Bp., 1958. Ott és Péter László: Móra Ferenc ismeretlen levelei. Szeged, 1953. megtalálható a régebbi irodalom jegyzéke is. Egyetértünk Péter Lászlóval, hogy Móra „levelei a leghívebb életrajzi dokumentumok" — nemcsak az író, de a könyvtáros-muzeológus életrajzának dokumentumai is. L. még Bóday Pál: A könyvtáros Móra Ferenc. Szeged, 1954. — Móra 1918—1919-i hírlapi cikkeit és eltávolítását a főszerkesztői állásból 1. József Farkas: Mindenki újakra készül. IV. köt. kül. 316. és 996. 1. 4. OSZK Irattár 132/1920. Az egész levél Móra kézírása. 5. Uo. Melich levele utal a Szózat c. budapesti napilap máricus 5-i számában megjelent cikkre, amely — egy nappal az előtt, hogy Melich elküldte ajánlólevelét — három sorban közli, hogy Móra a főkapitány társaságában gyűjtőútra indul. (A Nemzeti Hadseregfelszabadító útja a Tiszántúl. = Szózat. 1920. márc. 5.) Szálay József, a kor közismert „literátus főkapitánya" (1870—1937), író, könyvgyűjtő. Megyei szolgálat után lett szegedi rendőrfőkapitány, az ellenforradalom idején Móra mellett Juhász Gyula segítőtársa is. Móra Ferenc lelki arcképe (Szeged, 1937.) c. kis könyvében, sok személyes emléke mellett nem szól az ellenforradalom utáni „társasutazásról", amelyről egyébként az újabb Móra-irodalomban is csak Péter László tesz rövid, hallomásból merített említést,; Juhász Gyula a forradalomban (Budapest, 1965) c. terjedelmes művében. (306. 1.) U.ott r főleg 194— 198. 1. Móra barátainak és pártfogóinak szerepe az író védelmében a különböző igazoló bizottságok előtt. 6. Ua. irattári sz. a. A kéziratos levélen csak Móra aláírása atitográf. 7. Uo. Kálmány Lajost 1919. december 7-én temették el Szegeden. Pap volt, de főleg folklór-kutató, nagy tömegű rendezetlen hagyatékát Móra Szalay József segítségével 146
