AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

II. Az OSZK történetéből - Tombor Tibor: Az Országos Széchényi Könyvtár elhelyezésével és berendezésével kapcsolatos tervek és munkálatok az első világháború után (1920-1928)

Megtörténhetett a hírlaptári, egykori Eestetich-palotai tékázott anyagnak ideiglenes II. emeleti helyéről az új vasszerkezetű terembe és részben az új folyosóraktárba való leköltöztetése. A költözködési és felállítási munka két hónapot vett igénybe. A földszinti irodai helyiségek birtokbavétele és a könyvtárosok leköltöztetése után kezdődhetett meg a raktári célra igénybevett I. emeleti, északi nagyterem anyagának kiürítése

60

, régi berendezésének eltávolítása, majd a Schlick—Vajda rendszerű vasszerkezetű állványzat építése.

61 A 25 méter hosszú, 10 méter széles és (>,8 méter magas nagyterem számára a gyár kétemeletes, tehát háromszintes vasállványzatot készített, emeletenként 2,1 m-es belmagassággal az I. és II. szinten, a III. szinten a terem boltozatos mennyezete következtében csak 1,8 méteres belmagasságot lehetett biztosítani. A keresztfolyosók járdái üvegből készültek. A terem középútja Nyireő terveinek megfelelően nyitott maradt és a két emeleten Öszszesen hét híddal kapcsolódott össze. A terem közepén 33 kétoldalas állványtag sorakozik, a falak mentén 6 m-es magasságban köröskörül a teremben egyoldalas állványzatot helyezett el a tervezés. A kétoldalas, szabadon elhelyezett állványok tengelytávolsága 130 cm, a polcok hosszúsága 97 cm, állítási magasságuk 1,5 cm. A könyvtári technika „legújabb eredményeinek fölhasználásával készült zománcalapokon" kb. 300 000 kötet elhelyezésére nyílt lehetőség, tehát kb. nyolcszor annyi, mint ugyanebben a teremben tárolódott korábban a régi, galériás faállványokon. A szerelés és festés munkája alig két hónapig tartott, úgyhogy augusztus 12-én már a részletekben kidolgozott tervek szerint a könyvek behordására is sor kerülhetett. A költözés megkönnyítésére 5 könyvtári szállítókocsi is készült, s alig 14 munkanap alatt a terem két emeletén összesen 200 000 kötetet helyeztek el, a további gyara23odás számára üresen hagyva a földszintet

62

. A földszinti átrendezésről is meg kell emlékeznünk. A nyomtatványosztálynak a földszinten öt raktárszobája volt, mennyezetig zsúfoltak voltak e helyiségek könyvekkel. Ez az anyag „a már korábban renovált szomszédos szobákba került, míg a kiürítettekben az átalakítás munkája kezdődött meg, amely munka szobáról-szobára haladt előre és lépést tartott ezzel a berendezkedés is. A szobák a hivatal részére alakíttattak át." Az igazgató és titkár szobájához (északi-keleti sarokszobák, T. T.) nyugati irányban a kézirattár két dolgozószobája, a keleti szárnyon pedig déli irányban a kötelesosztály két, a zenei osztály egy és a nyomtatványi osztály négy szobája csatlakozott. Négy osztályvezető kivételével a a tisztviselők másodmagukkal kaptak helyet a szobákban.

63 A folyosóra néző sötétebb szobák közül 4 előszoba lett, háromból pedig a középfalak kiemelésével megnagyított, külön raktárhelyiségek lettek, végül ide került a fényképészeti laboratórium kis sötétkamrája is.

64 Az 1927. évi átszervezés jelentősége az állomány tárolása szempontjából igen nagy volt. Kialakultak az első vasszerkezetű raktárak, ezen kívül számos fontos szakmai újítás történt, olyan intézkedések, melyek tanulmányom keretein kívül esnek. A nyomtatványosztály és a hírlaptár átrendezése mellett a könyvtár végrehajtotta az olvasóterem átalakítását is. A terem kiürítése, átfestése és kitisztítása után a korábbi alacsony üvegszekrények helyére Nyireő tervei szerint a Todoreszku—Horváth könyvtár számára átadott terem nagy szekrényei kerültek, melyekre a volt levéltári bútorzat rácsos galériáját építették fel. Bár a galéria a terem három oldalát az átépítés után körülfutotta, az ablakok természetes világításából 192