AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

II. Az OSZK történetéből - Berlász Jenő: Az Illésházy-könyvtár. Fejezet az Országos Széchényi Könyvtár állománytörténetéből

Pál, Beniczky Péter, Koháry István, Illés András és Eszterházy Pál szerepel; a XVIII. századiak közül: Pray György, Desericzky Ince, Gánóczy Antal, Benkő József, Szvorényi Mihály, Padányi Bíró Mátyás, Batthyány Ignác és mások. Pro­testáns oldalról figyelemre méltók az evangélikusok XVII. század eleji felvidéki (zsolnai, szepesváraljai, rózsahegyi) zsinati végzései, s mint külföldi hungaricum Friedrich Adolf Lampén&k a magyarországi és erdélyi református egyház történe­tét tárgyaló, Utrechtben 1728-ban megjelent munkája. 49 Bármily felületi és nagyvonalú is ez az áttekintés, úgy véljük: mégis többet jelent puszta ismertetésnél. Már most kitűnik ugyanis, hogy nem valami barokk kirakat-könyvtárról van szó, rövid idő alatt ötletszerűen összevásárolt könyv­halmazról, hanem a hazai társadalmi-szellemi fejlődéssel szoros belső kapcsolat­ban álló, hosszú időn át folyamatosan kiépült, figyelemreméltó magyar anyagot is felölelő gyűjteményről. S ami ugyancsak fontos, alapot nyerünk egy lényeges jelentőségű feltevésre is, arra ti., hogy a dubnici könyvtár nem csupán Illésházy János és István gyűjtőmunkájának eredménye volt, hanem őket jóval megelőző nemzedékek könyvhagyatékának foglalata is. 2. Rátérve a második szakcsoport, a, jogtudományi gyűjtemény 50 vizsgálatára, itt a következő megfigyeléseket tehetjük. Kronológiai tekintetben a helyzet messzemenően hasonló az előző csoporté­hoz: a XVIII. századi kiadványok túlsúlya (50%) a XVII. századiakkal (17%) és a XIX. századiakkal (27%) szemben, kiegészítve XVI. századi szórványokkal (6%). — A földrajzi proveniencia is a német egyetemi és nyomdavárosokra összpontosul. Gyéren svájci (baseli, genfi) és németalföldi (amszterdami), sőt franciaországi nyomdatermékek is előfordulnak. A hazai kiadványok hányada ebben a szektor­ban is eléri a 20% -ot. — A nyelvi megoszlást tekintve csaknem a XVIII. század közepéig itt is fölényesen uralkodik a latin, de attól kezdődően rohamosan előtérbe nyomulnak a német nyelvű kiadványok. Francia anyag csak elvétve fordul elő, miként magyar nyelvű is. A polgári életszemlélet és tudat XVIII. századi nagyarányú előretörése nem kevésbé markánsan fejeződik ki könyvtárunk jogi gyűjteményében, mint a teoló­giaiban. A régit, a túlélőt itt a római jog képviseli, illetve annak német birodalmi módosulása az ún. Pandekta-jog. Hosszú sort alkotnak a Corpus Juris Civilis ki­adásai, az Institutions, és a velük foglalkozó tudós magyarázatok, nem különben a recipiált jog, a Digesták gyűjteményei s a vonatkozó értekezések. Nem hiányoznak a jus publicum Germaniae anyagát, sőt az egyes Habsburg-országok, pl. Cseh­Morvaország nemzeti szokásjogát ismertető munkák sem. De mellettük jelen van­nak már a természetjog (jus nautrae) reprezentáns szerzői is Hugo Grotiustól kezd­ve Montesquieu-n át Karl Anton Martiniig. 51 A kiadványok gazdag változatossága tanúsítja az új felvilágosult jogeszmének az egyetemi oktatásba, a törvényhozásba és a joggyakorlatba való behatolását, a polgári irányú jogfejlődés megindulását. Az osztrák tartományokban lezajlott nagyarányú kísérleti reform jogalkotást Mária Terézia és kiváltképpen 77. József rendeleteinek nagy gyűjteményes köte­tei képviselik. Másfelől azonban, mint ismeretes, az abszolutizmus érdeke a Pan­dekták jogrendszerét is konzerválta, aufklärista magyarázatot adva annak. Ezt illusztrálják többek között Heinrich Zoésius 52 és Gottlieb Heineccius 53 művei. S a polgári irányú jogfejlődésnek korszakunkban végső termékeként megjelenik a Code Napoleon is. A gazdasági élet fokozódó tőkés szerveződése s az állam funkciókörének ezzel oft

Next

/
Oldalképek
Tartalom