AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Markovits Györgyi: A magyar emigráció irodalmi munkássága a két világháború között

eléggé feltáratlan terület, bár az utóbbi években jelentős előrehaladás történt ekérdésben.

8 Jelenlegi könyvtári adataink alapján mintegy negyven magyar munkáról tudunk. Egyes, a húszas években Amerikában megjelent magyar nyelvű könyvek leleplezési tendenciájukkal hasonló hivatást töltöttek be, mint a bécsi emigráció kiadványai. Ilyen volt például Magyar Lajos Márianosztra című 1922-ben New Yorkban kiadott riportsorozata a fehérterror megtorló intézkedéseiről, vagy Bálint Imre Fasizmus című munkája. Számon tartandók az Új Előre négy írójának — William Weinberg, Bálint Imre, Varga József és Egri Lajos kiadványai,, akiknek figyelemreméltó szerepük volt az amerikai szocialista szellemű irodalom fellendítésében, továbbá Rudnyánszky Gyula kötetei, Lékai János irodalmi működése. Az Új Előre fő érdeme a kommunista emigráció irodalmi műveinek közvetítése volt, mind magában a lapban, mind a naptárakban s a kiadói szervező tevékenységben. Kapcsolatban állt más országok — elsősorban a Szovjetunió — emigráns csoportjaival és kiadóival. Közölte többek között Kiss Lajos, Zalka Máté, Gyetvai János, Illés Béla, Hidas Antal, Karikás Frigyes, Komját Aladár és mások írásait.. Egy jellemző példát említünk csak, a lap 1926. január 31-i számában jelent meg az akkor huszonnégy éves Illyés Gyula Értünk elhulló proletár halottak. A forradalmak munkásáldozatainak emlékére írott verse, mely Magyarországon mind ez ideig nem látott napvilágot, egyetlen kötetében sem szerepel. Tehát nem csak a világ különböző tájain szétszóródott magyar baloldali írástudók kaptak helyet a lapban, hanem a hazai irodalom legjobbjai — József Attila,. Illyés, Móricz Zsigmond — is, a későbbi években. Néhány nevet említünk az Új Előre Naptára egyik,, általunk legkorábbinak ismert darabjából, az 1923-asból: Petőfi és Ady versek, Várnai Zseni, Lékai János, Szucsich Mária, a külföldiek közül pedig: Gorkij,. Zola, Hermynia zur Mühlen. Az 1929-es Naptár a következőktói hoz írásokat: Bebrits Lajos, Gergely Sándor, Gyetvai János, Hidas Antal, Karikás Frigyes, Rácz Béla, Somogyi Pál, továbbá: Henri Barbusse, Anatole France, Upton Sinclair, Nyeverov. Még néhány kinti kiadású magyar könyvet említünk: 1936-ban jelent meg a „Kultúrkönyvtár" sorozatban Hollós József Két világháború között című gyűjteménye, 1926 és 1936 között elhangzott beszédeiből, melyekhez az előszót Bölöni György írta. Kahána Mózes Őszi hadgyakorlat című regénye, a Somogyi Pál előszavával kibocsátott Proletárírások, munkás-levelek, versek, valamint az. Amerikai magyar munkásköltők antológiája 1935-ből. Utoljára hagytuk a délamerikai kontinens országait, valamint Kanadát. A délamerikai emigráció élete főként a háború éveire korlátozódik, így a publikált anyag mennyisége is jóval kevesebb, mint más országokban. Mintegy tíz időszaki kiadványról tudunk ezekből az évekből. Argentínában, Buenos Airesben 1941-ben indult az Új Világ című hetilap, „a délamerikai szabad magyar mozgalmak hivatalos központi lapja Kollár Béla, majd Szász Béla Sándor szerkesztésében. A lapot az éles antifasiszta profil jellemzi, széles látókör, nívós politikai cikkek ós hasonlóan magas színvonalú szépirodalmi anyag. Itt jelent meg többek között a minden számban szereplő Vér Andor ragyogó szatírája A bűnös halhatatlanok címmel a Horthy-korszak, ostoba, minden igazi értéket eltiporni próbáló cenzúrájáról — először a 8 órai Újság közölte itthon —, továbbá a Szeptember végén ritmusára és hangulati elemeire (természetesen ellentétes előjellel) épített („Még nyílnak a náci remények, a balgák . . .") szatirikus verse. A lap hozta ugyancsak Vér Andor fordításában Bertold Brecht „Es mit kapott a katona feleségé" című versét. A szerzői névsor kitűnő gárdát mutat, széles népfront-jellegre és magas= 500