AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)
IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Markovits Györgyi: A magyar emigráció irodalmi munkássága a két világháború között
fiatal értelmiségiek vettek részt: a mozgalom feje Szőnyi Tibor volt, s aktívan dolgoztak többek között Dobó János, Kálmán Endre, Nagy Péter és Tarr László — aki 1942-ben a Magyar Távirati Iroda munkatársaként, hivatalosan került ki Svájcba, de — mint elmondja — 1944. március 19. meggyőzte arról, hogy egy napig sem állhat tovább a hazaáruló rezsim alkalmazásában. Erről az elhatározásáról írásban küldött értesítést Magyarországra, s még fokozottabban kapcsolódott bele a mozgalomba. A lap első formája: sokszorosított illegális kiadvány, később nyomtatott, füzet formájú legális lap, majd a felszabadulás után Egység címen élt tovább. A mozgalom két idegen nyelvű lapot is kiadott — Nachrichten aus Ungarn és Informations Hongroi&es — ugyancsak Bálában Péter szerkesztésében. Spanyolországi magyar kiadványok a történelmi eseményekből kifolyólag <3sak a spanyol polgárháborúval kapcsolatban születtek. Madridban, 1937-ben jelent meg Cseresnyés Sándor Földért és szabadságért című könyve, s ugyanebben az évben került kiadásra a Szabad Szó spanyol albuma, mely többek között Kom ját Aladár verseit Arma Pál zenéjével és Erenburgn&k a Nemzetközi Brigádról írt addig kiadatlan riportját tartalmazza. Két spanyolországi magyar periodikáról vannak adataink. Az egyik az Előre című, Barcelonában kiadott lap, a másik ugyanebből az évből származik, a Nemzetközi Brigád Értesítője, melynek szórványszámai megtalálhatók Hírlaptárunkban. A tengerentúli emigráció központja az Egyesült Államok területén jött létre. Az amerikai magyar kolónia összetételére vonatkozóan megállapítható, hogy nagyszámú magyar csoportok két hullámban érkeztek az „új világ" földjére. Az első ilyen csoport a század elején kivándoroltak népes táborából alakult. A tízes—húszas években emigrált, illetve kivándorolt magyarok az új 498