AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Papp Ivánné: Furcsa kaptár (Móricz Zsigmond emlékezései Az Újságnál eltöltött éveire és Elek Artúrra)

Hasonlóan fiókjában maradt volna egy másik, érettebb, s hasonlóan mind ez ideig nem ismert írás, visszatekintés Az Újságnál eltöltött évekre. A fiatal Móricz első kritikusa, hosszú éveken át hűséges barátja, Elek Artúr őrizte meg ezt a kéziratot. 1926. február 26-ra, az ötvenéves Elek Artúr ünneplésére készültek e sorok, közös ifjúságukra emlékezve. Köszöntőnek furcsa, emlékező írásnak páratlan, derűs hangjával és eleven fájdalmával, a régi barát iránti igaz szeretetével. Elek Artúr írói életének dokumentumai közt helyezte el Móricz írását. Hagyatékával — melyet öngyilkossága előtt gondosan, tárgy szerint rendezett — került be, jóval később, többszörös áttételek után az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárába.

7 Móricz írása saját maga készítette, sietős gépirat, az emlékezés hevében egybeírt össze nem tartozó szavakkal, bőséges autográf ceruza javítással. Amit — felolvasás során — ki akart emelni, piros jellel is ellátta. Aláírás nincs, utóbb Elek Artúr jegyezte rá Móricz Zsigmond nevét, s az írás időpontját is utólag rekonstruálta, születésének évéhez hozzáadva ötvenet. Szép írás, szándékoltan keretezve Atlantis nevével; Atlantis a szerkesztőség elsüllyedt világa s Atlantis a mindig múlttá váló élet, minden percünk, mert „elfeled az ember mindent, de szívdobbanások visszahozzák a jó perceket." E jó perceket a tenger keserűségben akkor, kezdőkorában is, később is gyakran, a köszöntő írás idejében is az értő barátnak köszönhette az író. Szavai nyomán látjuk az első szerkesztőségi ülést, melyre — késve — megérkezett, látjuk a szerkesztőség neves, névtelen s meg nem nevezett tagjait, érzékeljük e kaptár atmoszféráját. De legfőképpen érezzük a fiatal Móricz árvaságát e nyüzsgésben, keserves érzéseit, melyekkel végigszenvedte, mint húsz év múlva is mondja, e hét esztendőt. Nem lehet véletlen, hogy eleven fájdalma éreztetésére Vajda János szavait, képét használja: csak az emlékezet tündértaván villan fel Atlantis hattyúi képe. Hiteles a — mutatis mutandis — idézet, mert hiteles az ér462