AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Batári Gyula: Egy társulati könyvtár sorsa a XX. század elején

A berendezések leírása alapján könnyen rekonstruálhatjuk a Társadalomtudományi Társaság könyvtára egykori berendezését. Közvetlenül a Társadalomtudományi Társaság könyvtárának az átvétele után 1923 júniusában bevezették az OSZK II. számú Növedék Naplójába a könyveket. A Növedék Naplóba 2703 könyv- és folyóirat-kötet került nyilvántartásba. Bizonyosnak látszik, hogy a könyvtár megszűnésekor jóval több kötettel rendelkezett: Valószínűleg a könyvek egyrésze a négyéves hányódás alatt elkallódott. Az is lehetséges, hogy a politikailag veszélyesnek nyilvánított műveket kiemelték a gyűjteményből, sok kötet lehetett éppen akkor kölcsön a tagoknál is. Ha már most magát a könyvtár anyagát vizsgáljuk meg az 1903-ban készített katalógus valamint a Növedék Napló 1923-as adatai alapján, akkor arra a következtetésre jutunk, hogy a válogatott könyvanyag lényegileg jól reprezentálta a korszak legjelentősebb külföldi és hazai társadalomtudományi műveit, noha nem szabad figyelmen kívül hagyni: a jogi vonatkozású anyag a többi szakhoz viszonyítva kissé túl volt méretezve. A könyvtár állományát betűrendes formában magába foglaló katalógus tükrözi gyűjtőjének elsősorban jogi érdeklődését, de képviselve voltak a gyűjteményben jelentős történelmi, filozófiai, gazdasági és szociológiai művek is. Meglepő, hogy mind a katalógusban, mind a Növedék Naplóban nem található meg Marxnak egyetlen műve sem, jóllehet a Társaság tagjai folyóiratukban, a Huszadik Században és egyéb fórumokon is sokat foglalkoztak a marxizmussal és a munkásmozgalommal. Csupán a Növedék Naplóbán található Engels egyik munkája a Die Lage d<er arbeitenden Klasse. Feltehető, hogy a Társaság tagjai főleg másodlagos revizionista művekből és folyóiratokból merítették ismereteiket a marxizmus klasszikusairól, hiszen a könyvtárban elsősorban Bernstein, Kautsky, Dühring, Jaurés, Lasalle és Plehanov művei voltak találhatók. De utópista szocialisták alkotásai is előfordultak, például Proudhon művei. Természetesen amint már említettük az is feltételezhető, hogy amikorra a Növedék Naplóba kellett volna bevezetniök Marx és Engels műveit, idegen szervek kiselejtezték. Viszont figyelemre méltó körülmény, hogy ugyanott megtalálhatók Liebknecht, Bebel és Feuerbach művei. Itt kívánjuk megjegyezni, hogy a könyvtár anyagának több mint kétharmada idegen nyelvű, főleg német, angol, francia és olasz művekből állt, de előfordul néhány latin munka is. Több utalás van arra, hogy számos külföldi folyóirat és hírlap rendszeresen beérkezett a Társaság olvasótermébe. A jelek szerint ezek egy részét fogyó eszköznek tekintették. Különösen vonatkozik ez a hírlapokra. A Növedék Naplóba azonban sok folyóiratot is felvettek, például előfordul a címek között a Sociale Praxis, Kommunale Praxis, Die Umschau, Socialismus, Die Zukunft, Mercure de France, The Fortnightly Review, Der Socialistische Student. A Társadalomtudományi Társaság könyvtára katalógusának, valamint a Növedék Napló adatainak az OSZK betűrendes katalógusával való egybevetése alapján az derült ki, hogy a könyvek valójában nem kerültek feldolgozásra. Tehát a gyűjtemény sorsa ma ismeretlen. A jövő kutatásainak kell majd kiderítenie: hol lappanghatnak vajon a könyvek. 439