AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)
III. Az OSZK munkáiból - Fazakas József: Pótlások Szabó Károly Régi Magyar Könyvtárának I—III. kötetéhez (Ötödik közlemény)
Függőleges állású egylapos nyomtatvány, amelynek tükörmérete kb. 37 x 26 cm, amiből következtetve a teljes papírnagyság kb. 43 x 32 cm lehetett. A cím szövege valószínűleg 7 sor terjedelmű volt, míg maga a verses üdvözlés, amely kéthasábosan van nyomtatva, mindkét hasábban 64—64 sort tesz ki. Végül az impresszum, illetve a szerző neve még egy sort elfoglal, s így az egész nyomtatvány kb. 72 sorra terjed. A hasábok közt és köröskörül nyomdai díszekből készült keretek szegélyezik a nyomtatványt, amely egy hosszabb versből és egy ehhez kapcsolódó, anagrammákat magyarázó, rövid, második versből áll. Az anagrammákat az új fejedelem nevéből készítette a szerző. Töredékpéldányunk a 83. tétel alatt már említett György Lajos-féle kötet kötéstáblájából került napvilágra, mégpedig a kiadvány eredeti nyomdai kéziratával együtt, amely ugyancsak csonkán maradt reánk. A töredék valószínűleg selejtpéldány volt, mert a papiros mindkét oldalára ugyanaz a szöveg van nyomtatva, lehetett azonban próbanyomat is. A megtalált kézirat a szerző eredeti szövegét tartalmazza, utólagos javításokkal, illetve módosításokkal. Nyomtatványtöredékünk már a kéziraton látható javítások figyelembevételével készült nyomtatást tükröz. Az így szerencsésen megmaradt három töredékes szövegből nyomtatványunknak majdnem a teljes szövege megállapítható. Az üdvözlőirat szerzőjének nevét a nyomtatvány végén olvashatjuk a következő alakban: [Ma]rtino Galli Zluticeno Bohemo exule. Martin Galli neve nem ismeretlen a cseh irodalomtörténetben. 1593 körül született 2lutice községben, 1617-ben baccalaureusi, 1619ben pedig magisteri fokozatot szerzett. Előbb Prágában, majd a híres huszita központban, Kutná Hora-ban volt iskolaigazgató, 1621-ben pedig valamilyen tisztviselői állást vállalt, amelyből azonban elbocsátották, mert feletteseivel ellentétbe került. Nyomtatásban két prágai egyetemi disputációjának a tézisei jelentek meg és ezeken kívül néhány üdvözlőirata. Eletének 1621 utáni részéről semmit sem tudunk. (Ld. Truhlár, Antonin — Hrdina, Karel: Rukovét humanistického básnictví v Cechách a na Moravé. Enchiridion renatae poesis Latináé . .. Vol. 2. Pokracovali Josef Hejnic a Jan Martinék. Praha 1966. 193.1.) Töredékünk alapján megállapíthatjuk, hogy Martin Galli minden bizonnyal még Bethlen Gábor idejében menekülhetett el Csehországból és élvezte a nagy fejedelem támogatását, hiszen I. Rákóczi György Kolozsvárra való bevonulásakor, az üdvözlőirat keletkezése idején már mint Erdélyben élő menekült fogadja az új fejedelmet és siet hódolni új ura előtt. Bethlent különösen nagy tisztelettel említi versében. Egy helyen kifejezetten kéri Rákóczi támogatását, talán 338