AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)
III. Az OSZK munkáiból - Bereczky László-Faragó Lászlóné: A feldolgozó munka időelemzése az OSZK Könyvfeldolgozó Osztályán
Az elemzés összegezése Az elemzés idején két címleíró három hónapon át, egy pedig egy hónapon át mérte a munkaidejének megoszlását. Sajnos, különböző okok miatt, egyetlen címleíró sem töltötte teljes munkaidejét rendszeres munkában. Ugyanez mondható el, egy dolgozó kivételével, a szakozókról is. E többnyire töredék hónapban a címleírók összesen 1897 művet dolgoztak fel. (Címleíró I.: 662. Címleíró II.: 879. Címleíró III.: 356.) A szakozók összteljesítménye a vizsgált időszakban 2116 szakozás volt. (Szakozó I.: 1106. Szakozó IL: 547. Szakozó III.: 463.) Az alapmunka és a munkakörön kívüli feladatok aránya A munkakörön kívüli feladatok a feldolgozók teljes munkaidejének meglepően nagy hányadát teszik ki. A címleírók idejük 28—54%-ában, a szakozók idejük 31—57%-ában nem katalogizáló, illetve szakozó munkát végeznek. Ezek a százalékok még akkor is túlságosan magasak, ha a hivatalosan engedélyezett ebédidőt (a teljes munkaidő 6%-a) és az elemzés lefolytatására fordított időt (11, ill. 9%, részletezését Id. a bevezetésben) beszámítjuk. Különösen csökkenthetőnek tartjuk a 8—10 kódjel alatt szereplő „egyéb" esetleges elfoglaltságra fordított időmennyiséget. A szakirodalom alapján azonban nem látszik kívánatosnak a munkakörön kívüli egyéb munkák teljes felszámolása, mert bizonyos kikapcsolódás, változatosság inkább előnyös, a teljesítményre növelő hatással van, azonban ésszerű keretek közé kell szorítani, illetve az irányszámok megállapításánál és a. tervezésnél erre is tekintettel kell lennünk. A törzsmunkamozzanatok és a kiegészítő munkamozzanatok aránya Az alapmunkára (címleírás, szakozás) fordított idő nagy részét a törzsmunkamozzanatok elvégzésére fordítják mind a címleírók, mind a szakozók. A címleírók az alapmunkára fordított idő 2—34%-ában végeznek kiegészítő munkamozzanatokat. Itt azonban fel kell figyelnünk a nagy szóródásra, annál is inkább, mivel mind a legalacsonyabb, mind a legmagasabb százalék ugyanannál a címleírónál fordul elő. így nyilvánvaló, hogy a nagy százalékot az 5. kódjelű „egyéb" kiegészítő munkamozzanat, egy ad hoc munka idézte elő. Enélkül a 24% -os részesedés lenne a legnagyobb. A szakozók esetében a szélső értékek jóval közelebb vannak egymáshoz: 6—20%, s a magas értéket itt is egyetlen munkamozzanat — az 5. kódjel alá sorolt táblázat-kiegészítés — időigénye eredményezi, enélkül átlagosan a 10% körül mozogna. 306