AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

III. Az OSZK munkáiból - Batári Gyula—Fallenbüchl Zoltán: A Külföldi Folyóiratok Központi Katalógusa tájékoztatásai a statisztika tükrében

A spanyol és portugál nyelv részesedése még kisebb az olaszénál is: az érdeklődés itt részben spanyolországi — humán, de természettudományi is — részben latin­amerikai volt: az utóbbiból néhány brazil és argentin (orvosi és műszaki), vala­mint néhány kubai (társadalomtudományi) volt. Romániai természettudományos anyagot csak három esetben kerestek, főleg a bukaresti akadémia kiadványait. A román nyelvcsoporthoz tartozó folyóiratok iránt 12%-ban mutatkozott érdeklődés. A szláv nyelvek csoportja is összetett. Nagyrészt orosz nyelvű folyóiratokat foglal magában. Az orosz folyóiratok valamivel több mint a felét teszik ki a szláv tájékoztatásnak, a másik fele cseh, lengyel és délszláv. A cseh ós lengyel folyóiratok iránti érdeklődés különösen orvosi és műszaki téren jelentékeny. Azon­ban a szakok szerinti strukturális eltérés nem olyan erős, mint az orosz nyelvnél, ahol az érdeklődés főleg műszaki természetű. Kevéssé keresettek az orosz nyelvű orvosi folyóiratok, de a társadalomtudományok és az irodalomtudomány iránt is élénk érdeklődés mutatkozott. A szláv nyelvű folyóiratok iránti érdeklődés csaknem eléri a román nyelvekét (12%). Az egyéb nyelvek csoportjában (arányuk csaknem 5%), a finn és a japán periodikák előtt a többséget a biztosan meg nem állapítható folyóiratok teszik ki. A finn folyóiratok esetében ténylegesen finn nyelvű anyagról van szó: ezt a periodikák tartalma (nyelvészet, néprajz) is valószínűsíti. A japán folyóiratoknál azonban — melyeknek fordítója is alig akad — szinte biztosra vehető, hogy tulajdonképpen az érdeklődés angol nyelvű cikkek iránt mutatkozik. Azonban a hivatkozás módja miatt (folyóiratcím, évfolyam, lapszám, néha a szerző neve) ezeket bizonyossággal nem lehetett az angol nyelvű irodalomhoz venni. Feltehető, hogy a japán irodalom keresettsége többnyire tulajdonképpen angol nyelvű cikk­anyagot fed: ez esetben az angol nyelv százalékaránya 1—2%-kai, esetleg többel is megemelhető. Két esetben török, egy esetben baszk és albán, egy esetben urdu nyel­vű folyóiratot is kerestek: ezeknél a cikk nyelve is megfelelhetett a folyóiraténak. A magyar kategóriába kizárólag a mindenkori országhatáron kívül megjelent folyóiratok tartoznak: ezek legnagyobbrésze irodalmi tartalmú. Kivált Csehszlová­kiában, Romániában és Jugoszláviában megjelent folyóiratokról volt szó, de akadt az 1780-as években Bécsben és az 1860-as években Prágában megjelent magyar nyelvű folyóirat is. Ezek az utóbbiak ritkábban előforduló esetek ugyan, de jól tükrözik a kutatás sokrétűségét. Nyugati országokban megjelenő magyar nyelvű folyóiratok iránt is nagy az érdeklődés: elsősorban irodalomtörténészek és történé­szek részéről mutatkozik ez. A magyar nyelvű folyóiratok iránti érdeklődés azon­ban az összes információk 1%-a alatt marad. Ennek magyarázata az, hogy ezen a területen a természettudományi—műszaki anyag teljesen hiányzik, másrészt a kutatók a magyar nyelvű külföldi anyagot főként hungarikagyűjtő könyvtárban, az OSZK-ban közvetlenül keresik, és így tudakozódásuk a KFKK-t elkerüli. A nyelv szerinti tájékoztatások hatékonysága: Az azonos kérésekből pozitív: 1. Magyar 68% 2. Angol 61% 3. Német 61% 4. Egyéb 54% 5. Román 53% 6. Szláv 50,1% 296

Next

/
Oldalképek
Tartalom