AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

III. Az OSZK munkáiból - Batári Gyula—Fallenbüchl Zoltán: A Külföldi Folyóiratok Központi Katalógusa tájékoztatásai a statisztika tükrében

az eredeti cédulák megtartásával: összekapcsolva és részben összesítő lappal ellátva kerültek a katalógusba. Az összesítőlapok az elkezdett szerkesztési munka eredményeként a folyóirat címén és megjelenési helyén kívül az egyes könyvtárakban fellelhető évfolyamok számát és évét összesítve tartalmazzák az esetleges hiány meg jelölésekkel és a birtokló könyvtárak kódjelével. Vannak ezenkívül a katalógusba osztva ún. „családfa" lapok is, melyek az adott folyóirat címén és megjelenési helyén kívül annak kezdő évfolyamát és címváltozásait tüntetik fel, a címváltozás utal a folyóirat előzményeire és utódaira is: ezek a bibliográfiák alapján készültek. Ehhez a lelőhely-katalógushoz szorosan csatlakozik a szláv nyelvű (cirülbetűs) periodikák katalógusa, amely a jelenlegi átírási szabályoknak megfelelően szintén latinbetűs. Anyaga éppúgy előzetes bibliográfiai szerkesztési munkán esett át, mint az 1960-as latinbetűs katalógusé. A harmadik katalógus sokszorosított lapokon rávezetéssel készült nyilvántartás: az 1961 utáni bejelentéseket folyóiratonként folyamatosan összesítve tartja nyilván. Ez a katalógus szintén betűrendes. A lelőhelyek nyilvántatására szolgál a kódkatalógus. Ennek egyik része a lelőhely-könyvtárakat betűrendben, másik része pedig a kódbetűk és ezen belül kódszámok sorrendjében sorakoztatja fel. A referensz-tájékoztatást szolgálják a könyvformában kiadott jegyzékek is, melyek 1962, 1964 és 1966 évben jelentek meg. A jegyzékek túlnyomórészt a Posta Központi Hírlapirodához (korábban Kultúra) beküldött megrendelő cédulák alapján készültek, továbbá hat budapesti nagy könyvtár (Orsz. Széchényi Könyvtár, Akadémiai Könyvtár, Egyetemi Könyvtár, Budapesti Műszaki Egyetem Könyvtára, Orsz. Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ, Statisztikai Hivatal Könyvtára) nemzetközi csere révén megszerzett folyóiratainak címeit, illetve lelőhelyeit tartalmazza. (Az első kiadás 12 000, a második 15 000, a harmadik 16 000 folyóiratcímet foglal magában). A KFKK tervbe vette teljes címanyagának kiadását is sokszorosított formában. A lelőhelyjegyzék az 1970. év végéig tartalmazná az ország teljes külföldi folyóiratanyagát; a szerkesztési munkák a tervek szerint az 1970. év végével indulnának meg. Az 1900 előtti folyóratállományban még körülbelül egyforma mennyiségben fordul elő a társadalomtudományi és a természet- illetve alkalmazott tudományi anyag. Az 1900 és 1945 közötti korszakot az elméleti és alkalmazott tudományok lassú előretörése jellemzi. De ez utóbbiak igazán nagyarányú gyarapodására csak az 1945 utáni években került sor. Ugyancsak ekkor válik uralkodóvá az egészen speciális, rész-szakterülettel foglalkozó folyóirattípus is. Természetesen arról nem lehet beszélni, hogy a társadalomtudományi folyóiratok abszolút számokban visszaestek volna, sőt mennyiségük állandóan emelkedett, csupán százalékarányuk csökkent lényegesen. Nyelvi szempontból 1900-ig a német az uralkodó. Emellett előfordul nagyobb számú francia, angol és olasz anyag is. Egyéb nyelvek csak jelentéktelen százalékban szerepelnek. 1900-tól 1945-ig az angol nyelvű folyóiratok megrendeléseinek száma lassan emelkedett, de lényeges eltolódás nem jelentkezett továbbra sem az anyag nyelvi felépítésében. Az 1945 utáni folyóiratmegrendeléseket az angolnyelvű anyag ugrásszerű előretörése jellemzi. Másik jellegzetessége a korszaknak a szláv anyag, elsősorban az orosz nyelvű periodikák számának igen jelentős mértékű növekedése. Ezeknek a folyóiratoknak a többsége sok helyre jár. Természetesen ebben a korszakban abszolút számban jelentősen emelkedett minden fonto288