AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)
II. Az OSZK történetéből - Ferenczyné Wendelin Lidia: Az Országos Széchényi Könyvtár ún. világháborús- és proletárdiktatúra-gy?jteménye
Nem feladatunk ehelyütt e múzeum történetének részletezése, röviden azonban mégis szólnunk kell róla, mivel a későbbiek során ismertetendő gyűjteményünk kialakításában fontos szerepet játszott. 19 A Proletármúzeum — kezdetben Munkásmozgalmi Múzeum néven — létesítéséről a Forradalmi Kormányzótanács 1919. június 21-én kelt, 119. sz. rendelete intézkedett. 20 A terv már áprilisban napirendre került, amikor is megszervezésére háromtagú direktórium alakult: Diner-Dénes József, Krejcsi Dezső és Révész Mihály részvételével. A múzeum helyéül a Baross utcai Wenckheim-palotát (a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár későbbi otthonát) jelölték ki. Júniusban a létesítendő új múzeum már rendelkezhetett némi anyaggal is (állománya a nyomtatott emlékeken kívül jelvényekre, zászlókra, fényképekre stb. is kitérjedt),. mert április 19-én a Közoktatásügyi Népbiztosság felhívással fordult a magánszemélyekhez a birtokukban levő munkásmozgalmi emlékek bejelentésére, illetve átengedésére vonatkozólag. 21 Május 13-án pedig a katonai parancsnokságok is utasítást kaptak hirdetményeik, rendeleteik két-két példányban történő beszolgáltatására. 22 Az így összegyűjtött anyag végleges rendezésére már nem kerülhetett sor, megakadályozta azt a Tanácsköztársaság leverése. A gyűjtési munkálatok azonban nem vesztek kárba, ezek szolgáltatták az alapot végül is a Széchényi Könyvtár proletárdiktatúra-gyűjteményének a kialakításához. 1919. augusztus 21-én Révész Mihály megbízásából a Proletármúzeum két tisztviselője, Szentmiklóssy Sándor és Varadi András, írásbeli beadvánnnyal fordult a Nemzeti Múzeum vezetőségéhez, melyben javasolták, hogy a Nemzeti Múzeum vegye át a proletárdiktatúra összegyűjtött emlékanyagát és azt különgyűjteményként kezelje. Egyben ők ketten felajánlják további szolgálataikat az anyaggyűjtés és rendezés területén. 23 A könyvtár, felismerve az anyag jelentőségét saját állományának teljessé tétele szempontjából, azonnal megindította a lépéseket a szükséges felsőbb intézkedések megszerzésére, de a gyűjtemény teljességét és épségét már így sem sikerült biztosítani. A Wenckheim-palotába időközben beköltözött a Keresztény Nemzeti Párt, a helyiségek feltörve, a gyűjtemény szétszóródva, őrizetlenül és ennek következtében csak töredékében találhatóan fogadta a könyvtár munkatársait. A hivatalos átvételre, melyen a Nemzeti Múzeum főigazgatója, Fejérpataky László is részt vett, szeptember 29-én került sor, a rendőrség jelenlétében. Október 2-től 4-ig zajlott le az átszállítás, munkálatairól jegyzőkönyv vétetett fel a könyvtár részéről Rédey Tivadar segédőr, a Proletármúzeum részéről a már említett Szentmiklóssy Sándor aláírásával 24 . De újabb hónapoknak kellett eltelniök, amíg a Múzeum két földszinti szobájában ömlesztve elhelyezett anyag szétválogatása megtörtént, melyből, az átvételi jegyzőkönyv értelmében, az Államrendőrség rezervált irattárából származó iratok a Főkapitányság tulajdonába kerültek vissza. 25 1920 áprilisában került hivatalosan a Széchényi Könyvtár növedéknaplójába a megmaradt gyűjtemény: 3670 db könyv mellett főként plakátok, fényképek, és gépírásos előadások. 26 Eredeti hovatartozásukat semmiféle tulajdon- vagy leltárbélyegző nem jelöli, valószínűleg a Proletármúzeum rövid fennállása alatt ilyennel nem rendelkezett. A könyvek legtöbbjéből 20—40 példányt tüntet fel a leltár, a fölöspéldányokat utóbb feltehetőleg részben a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége kapta meg (erre utal később a Szellemi Termékek Tanácsa felszámolásakor beérkezett proletárdiktatúrái nyomtatványok duplumainak hasonló 271
