AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

II. Az OSZK történetéből - Ferenczyné Wendelin Lidia: Az Országos Széchényi Könyvtár ún. világháborús- és proletárdiktatúra-gy?jteménye

nyiségéról sajnos nem tudunk pontos képet alkotni, mert ezeket a könyvtár a háborús gyűjteménybe kerülő kötelespéldányokkal együtt tartotta nyilván, de számuk mindenesetre lényegesen alatta maradt a magánszemélyektől beérkező aj ándékokénak. E két beszerzési forrás azonban, úgy látszik, nem eredményezte együttesen sem a belföldi háborús dokumentumok gyűjteményének teljességét, kiegészítésére a beszolgáltatott kötelespéldányokhoz kellett fordulni, melyek közül a háborús tárgyúak leválasztás után nem a könyvtár törzsanyagába, hanem mindjárt a világháborús különgyűjteménybe kerültek. A gyűjtemény belföldi anyaga tehát az ajándékokból, hivatalos beszolgáltatásokból és a kötelespéldányokból különösebb anyagi befektetés és munkaerőráfordítás nélkül összegyűlt. Nehezebb feladatot jelentett azonban a külföld háborús irodalmának megszerzése. 1914-ben, a gyűjtemény felállításakor még a könyvtár a régi békeévek kielégítő dotációjával rendelkezett, ennek birtokában látott hozzá a külföldi beszerzés megszervezéséhez. A külföldön élő magyar megbízottakon keresztül sikerült megrendelnie nemcsak a Magyarországgal szövetséges viszonyban álló, de a semleges, sőt az ellenséges államok kiadványainak egy részét is. így többek között Eckhart Ferenc, a bécsi állami levéltár magyar részről delegált megbízottja és Träger Ernő, a közös pénzügyminisztérium munkatársa Bécsben, Leffler Béla stockholmi egyetemi tanár Svédországban és Dániában, Zoltai-Zéhrer József Rómában, Pfeiffer Miklós Svájcban, Kresz Géza hegedűművész, a bukaresti állami konzervatórium tanára Romániában gyűjtötték — utólagos elszámolásra — a háborús nyomtatványokat és intézték a periodikák előfizetését. Gyűjtésüket kiterjesztették más országoknak a saját tartózkodási helyükön beszerezhető kiadványaira is. A könyvtár munkatársai külföldi hivatalos vagy tanulmányútjaik során szintén gondot fordítottak a gyűjteményt kiegészítő dokumentumok felkutatására : Fejérpataky László és Holub József elsősorban Bécsben, Bajza József Zágrábban, Varjú Elemér Belgrádban, Schmidt Tibolt Romániában, Sikabonyi Antal pedig Csehszlovákiában folytatott érdemi anyaggyűjtést. Ezek a személyes kapcsolatok, illetve utazások főként a külföldi kisnyomtatványok és periodikák begyűjtését tették lehetővé, a könyvek vásárlása többnyire közvetlenül a könyvkereskedőktől történt, túlnyomórészt a bécsi Gilhofer és Ranschburg cégtől, a lipcsei Kari W. Hiersemanntól és a müncheni J. Schweitzer Sortimenttől. A legjelentősebb szállító a genfi Argus Suisse de la Presse volt, mellyel a Széchényi Könyvtár elsőízben 1894-ben került kapcsolatba, amikor ez felajánlotta a Kossuth halálával foglalkozó külföldi sajtó figyelését. Ez adta az ötletet 20 évvel később a kapcsolat új rafel vételéhez, amely, mint a későbbiekben látni fogjuk, a könyvtár számára hosszú éveken keresztül egyre terhesebb adóságok forrását jelentette. Az Árgussal kötött megállapodás három területre vonatkozott: 1. előfizetés a legjelentősebb külföldi napilapokra (Le Temps, La Stampa, The Times, Daily Mail stb.), 2. a Magyarországgal és általában a világháborúval foglalkozó cikkanyag újságkivágatainak megrendelése, 3. a háborús tárgyú külföldi könyvanyag vétele. Az új gyűjtemény fejlesztése a háború első két évében még nem okozott különösebb anyagi problémát. Az idetartozó dokumentumok között még viszonylag kis számban szerepelnek könyvek, a háború történetének és eseményeinek könyvszerű formában való feldolgozására inkább csak a háború utolsó évében és főként 265