AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

II. Az OSZK történetéből - Kovács Ilona: Olvasóközönség és olvasószolgálat a Széchényi Könyvtárban (1920—1944)

b) Az olvasott művek tartalmi jellemzői Az olvasóforgalom jellegének meghatározása szempontjából az egyik legjelentősebb kérdés: mit és milyen megosztásban olvastak a könyvtár látogatói. A Széchényi Könyvtárban a forgalmazott irodalom tartalmi összetételének vizsgálatát sajnos, az egész korszakra vonatkozóan kellő forrás híjján nem tudjuk elvégezni.Végrehajthatjuk azonban ezt a vizsgálatot 1926 és 1930 között,amely időszakban az olvasótermi forgalom nyilvántartása tekintettel volt erre a szempontra is.

44 így kimaradnak tehát elemzésünkből a kikölcsönzött művek, tekintve azonban, hogy a forgalom legnagyobb része a nagyolvasóteremben zajlott le, ezeket az adatokat jellemzőnek tekinthetjük a könyvtár kötetforgalmának egészére. Az első két év, 1926—1927 nyilvántartása csupán három kategóriát különböztet meg: szépirodalom, tudományos irodalom, és hírlapanyag. Ez a fajta csoportosítás lehetőséget ad arra, hogy képet alkossunk a tudományos- és szépirodalom forgalmának arányairól. 1926 és 1927-ben ez a következőképpen alakult: használt szépirod. használt tudomá- használt hírlapok (kötet) mányos irod. (kötet) "(kötet) 1926-ban 2 480 9,3% 18 248 68,7% 5 827 21,9% 1927-ben 1353 10,2% 8 561 64,7% 3 301 24,9% A fenti adatokból szintén kitűnik, amit már az olvasók elemzésénél is megállapíthattunk, hogy a könyvtár elsősorban és legnagyobb mértékben a tudományos kutatás céljait szolgálta. A szépirodalom az egész forgalomnak mindössze csupán kb. 10%-át tette. Valószínű, hogy a használt szépirodalmat is részben, mint a tudományos kutatás tárgyát (auktorokat) kölcsönözték ki. Feltehetően azonban nagyobbrészt a diákok, főként az igen nagy számban beiratkozott bölcsészhallgatók vették igénybe tanulmányi céllal. Tehát a Széchényi Könyvtár a vizsgált periódusban alig, vagy egyáltalán nem látott el közművelődési funkciókat. A következő évek (1928—1930) nyilvántartásának szakok szerinti beosztása viszont lehetővé teszi, hogy az ilyen nagy mértékben kikölcsönzött tudományos irodalomnak az egyes tudományszakok közötti megoszlását tanulmányozzuk. Az olvasótermi statisztika az Egyetemes Tizedes Osztályozásnak megfelelően 0-tól 9-ig terjedő szakcsoportokba osztva tartja számon az olvasóterem forgalmát. A szokásos jelölésen kívül ez a nyilvántartás egy 0

2 jelzésű csoportot is alkalmaz. Mivel jelmagyarázatot sem a 0-tól 9-ig terjedő 10 kategóriához sem a 0

2 csoporthoz nem találtunk, Ferenczynével szemben,

45 aki ezt a kategóriát a könyvtártudományi szakirodalommal azonosította, úgy gondoljuk, hogy valószínűleg a 0

2-vel jelzett csoport a nagyolvasóteremben használt hírlap és folyóirat állományt foglalta magába. Feltételezésünket egyrészt az előző periódus nyilvántartásának a módszerére alapozzuk. Itt ugyanis, mint már jeleztük, a könyvforgalom mellett külön számontartották a hírlapforgalmat is. Másrészt e mellett szól az ide sorolt művek rendkívül nagy száma is. Tehát az 1926 és 1930 között a nagy olvasóteremben kikölcsönzött könyvanyag szakok szerinti megoszlása százalékokban kifejezve a következőképpen! alakult: 255