AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

II. Az OSZK történetéből - Kovács Ilona: Olvasóközönség és olvasószolgálat a Széchényi Könyvtárban (1920—1944)

•orvosokat és gyógyszerészeket, továbbá azt a néhány egészségügyi dolgozót (aszisztens, nővér), aki magasabb orvosi képzettséggel nem rendelkezett, de ezen a pályán működött. 1920 és 1930 között rendszeresen az összes olvasóknak 1,5— 2,5%-át tették. Ez az arány a korszak végéig sem csökken, sőt inkább emelkedő tendenciát mutat. 1938-ban a beiratkozások 4,2%-a, 1940-ben pedig 3,3% esett orvosokra és egészségügyi dolgozókra. A feldolgozott adatokból kitűnik még, hogy a könyvtár olvasói között, ha kis számmal is, de képviselve van a társadalom két ellentétes pólusa: a nagypolgárság s a fizikai dolgozók. A nagyburzsóázia, a gazdasági uralkodó réteg elég változatos összetételű: kereskedők, földbirtokosok, vállalkozók teszik. A fizikai dolgozó réteg igen elenyésző de felbukkanásuk váratlan és meglepő. Összeállításunkban számuk megoszlik a kisiparos (pl. kefekötő, lakatos) és a gyári munkás között (pl. esztergályos). Olvasmányaikról számot nem tudunk adni. Kis számuk mindenesetre azt jelzi, hogy esetleges vagy alkalmi igényekről lehetett szó. Az a néhány katona, politikus, könyvtáros, muzeológus vagy háztartásbeli, akiket még további csoportokba soroltunk, lényegében a könyvtár olvasóforgalmát csak kis mértékben befolyásolták, ezért velük külön nem foglalkozunk. 2. Az olvasott művek a) Az állomány forgásának mennyiségi adatai Az olvasott irodalom mennyisége és szakszerinti megoszlása fényt derít az olvasói igények arányaira és tartalmára, továbbá a könyvtárhasználat mértékére és jellegére. A Széchényi Könyvtár forgalmának számszerű vizsgálatánál egyrészt jellemezni tudjuk forgalmának belső arányait, másrészt felmérhetjük más könyvtárakhoz viszonyítva méreteit. Sajátos nemzeti könyvtári jellegéből és tudományos könyvtári adottságaiból következett, hogy a Széchényi Könyvtár állományának viszonylag kis százaléka fordult meg évente helybenolvasás és kikölcsönzés formájában az olvasók kezén. A Széchényi Könyvtárban a forgalmazott könyvanyag az egész állománynak 9—10%-át tette.

41 Az egy főre eső könyvforgalom adatai viszont megerősítenek abban a feltételezésünkben, hogy a könyvtár az egész periódusban egy egyenletes, azonos sőt növekvő intenzitású olvasóforgalmat bonyolított le. Az egy főre eső kötetforgalom a kiemelt öt év alapján a következőképpen oszlott meg: 1920-ban 2,4 kötet 1925-ben 2,2 kötet 1930-ban 2,5 kötet 1935-ben 2,7 kötet 1940-ben 3,1 kötet 1943-ban 2,7 kötet (már háborús nehézségek) Az Országos Széchényi Könyvtár ebben az időben az ország legjelentősebb gyűjteménye volt. Leginkább fölzárkózott mellé a budapesti Tudományegyetem Könyvtára a Fővárosi Könyvtár és az Akadémia Könyvtára. 253