AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

II. Az OSZK történetéből - Kovács Ilona: Olvasóközönség és olvasószolgálat a Széchényi Könyvtárban (1920—1944)

1920/21-ben a könyvtárba beiratkozott főiskolai hallgatók 25,94%-a 1925/26-ban a könyvtárba beiratkozott főiskolai hallgatók 35,79%-a 1926/27-ben a könyvtárba beiratkozott főiskolai hallgatók 42,43%-a 1928 -ban a könyvtárba beiratkozott főiskolai hallgatók 63,95%-a 1929 -ben a könyvtárba beiratkozott főiskolai hallgatók 68,64%-a 1930 -ban a könyvtárba beiratkozott főiskolai hallgatók 78,23%-a 1935 -ben a könyvtárba beiratkozott főiskolai hallgatók 76,61%-a 1938 -ban a könyvtárba beiratkozott főiskolai hallgatók 60,90%-a 1940 -ben a könyvtárba beiratkozott főiskolai hallgatók 69,66%-a

36 volt bölcsészhallgató. Az évek során tehát egyre nő a bölcsészhallgatók részaránya. Ez azt jelenti, hogy míg az egyéb egyetemek és főiskolák hallgatói fokozatosan igényeiknek megfelelő anyaghoz jutottak a megfelelő szakkönyvtárakban, a bölcsészhallgatók számára már akkor is a tanulmányaik folytatásához legalkalmasabb gyűjteménynek az OSZK bizonyult. Ez nem érdektelen, feltehetően ma is és a jövőben is kell számolni vele. A műegyetemi és közgazdasági egyetemi hallgatók lemorzsolódását érthetővé teszik és magyarázzák a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Könyvtárának ugyanerre az időre eső forgalmi adatai: 1925-ben 15 686 kötet 1930-ban 21 252 kötet 1935-ben 27 658 kötet 1940-ben 79 380 kötet könyvet használtak az olvasóteremben

37 A tanuló ifjúság mellett a legjelentősebb olvasói réteget a tanárok csoportja alkotta. Arányuk éveken keresztül a 10% körül mozgott (pl. 1920/21-ben 7,9%, 1926/27-ben 9,6%, 1930-ban 14%). Bár a könyvtár nyilvántartásai nem adnak lehetőséget arra, hogy megállapítsuk, hogy a tanárok hány százaléka működött természettudományos és hány százaléka humán területen, de az olvasóteremben használt könyvanyag szakszerinti megoszlása világosan azt bizonyítja, hogy elsősorban a humán területeken működő tanárok vették igénybe a könyvtár olvasótermét, (lásd 2. táblázat) A két kiemelkedő csoport mellett feltűnő a tisztviselők nagy aránya. Ez a kategória összeállításunkban magába foglalja mind a magántisztviselőket, mind az állami apparátus alkalmazottait. Feltehetően kétféle igény vezette őket a könyvtár használatában. Egyrészt közülük sokan mint valamely szakterület specialistái végeztek kutatásokat a könyvtárban, ^másrészt mint a közigazgatás és állami apparátus tagjainak napi munkájukhoz lehetett szükségük a könyvtár anyagára. Éveken keresztül jelentős számmal szerepel az írók csoportja az olvasói kategóriák között. A kor prominens íróit azonban nem találjuk meg közöttük, bár tudjuk, hogy többen állandó használói voltak a könyvtárnak.

38 Az ilyen kiemelkedő személyeket azonban minden formaságot elkerülve, tehát külön be251