AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

II. Az OSZK történetéből - Kovács Ilona: Olvasóközönség és olvasószolgálat a Széchényi Könyvtárban (1920—1944)

lehetőségének külső körülményei komolyan befolyásolták a könyvtár használatát s így az olvasóforgalmat. A kérdés rendezésére részben 1927-ben a nagy költözködések idején került sor. Ez a költözködés elsősorban a körülményeken javított, s az olvasóteremben megnövelte az olvasóhelyek számát, de újabb olvasóteret nem tudott létrehozni.

7 Sikerült viszont jobb elhelyezést biztosítani a katalógus számára és lehetővé vált az olvasótermi kézikönyvtár kibővítése és felfrissítése is. „Az új bútorzat beállítása lehetővé tette az eddigi kis kézikönyvtárnak körülbelül 30 000 kötetre való kiegészítését. Ez új kézikönyvtár felállítása úgy történt, hogy a gyakrabban használt művek a földszinten, a sorozatos művek, folyóiratok a galérián vannak elhelyezve. A kézikönyvtárról az olvasók által is hozzáférhető helyen, külön könnyen kezelhető, s áttekinthető katalógus áll a kutatóközönség rendelkezésére."

8 Természetesen ez az átszervezés még korántsem oldotta meg az olvasószolgálat valamennyi problémáját, mert a kutatóhelyeknek az olvasóteremben való elhelyezése, még ha fény, kényelem szempontjából jobb körülmények közé is juttatta a kutatókat, a nagyolvasóteremben nem tudta számukra a munka zavartalanságát biztosítani. Ezt néhány évvel később fel is vetik és az átszervezési munkák árnyoldalaként emlegetik.

9 Mindenesetre ez az átalakítás egészében jelentősen hozzájárult a közönségszolgálat színvonalasabb ellátásához. c) A könyvtár nyitvatartásának rendje Az olvasóforgalom alakulását nem kis mórtékben befolyásolta a könyvtár nyitvatartásának rendje. Ezen a téren a könyvtár nemcsak, hogy nem ért el újabb eredményeket, hanem a korábbi állapotokhoz képest visszalépett. 1927-ben ugyanis a nagy átalakítási munkák után a könyvtár délutáni nyitvatartása megszűnt. 1926-ig az olvasóterem du. 4-ig állt az olvasók rendelkezésére. 1927-től csupán Y

2 2-ig.

10 Ennek legfőbb oka a könyvtár rendkívül rossz anyagi helyzete volt. „Könyvtárunk a legutóbbi időkig 9 órától délután 4 óráig állott a közönség számára nyitva, azonban a fűtési, világítási és egyéb költségeket a könyvtár költségvetése nem bírván meg, a délutáni nyitásról az akkori vezetőségnek le kellett mondania" — magyarázza ezt a lépést az 1929-es jelentés.

11 Lukinich Imre 1927-ben még bízott benne, hogy ez csak átmeneti megoldás. ő az elkövetkező években már a délutáni nyitvatartás visszaállításán túlmenően az esti olvasószolgálat megszervezését is biztosítottnak látta. Az 1927-es nagy átalakítási munkálatok valóban meg is teremtették ennek egyik legfőbb előfeltételét: a villanyvilágítás bevezetését.

12 Az anyagi gondok mellett a nyitvatartás megnyújtásának még más akadálya is volt. Az esti nyitvatartástól a Múzeum gyűjteményeinek biztonságát féltette: „.. .A jelenlegi körülmények között a délutáni és esti nyitvatartást az Olvasóteremhez vezető hosszú útvonal, a sötét folyosón való elrejtőzésés a Magyar Történeti Múzeum aranykincseit veszélyeztető besurranások lehetősége akadályozza. A nyitvatartás esetén a nem érdekelt osztályoknak is fokozott őrszolgálatot kellene rendszeresíteniök, a könyvtárhoz nem tartozó helyiségeket világítaniuk stb. a nyitvatartás tehát a veszélyeztetettség mellett jelentős költségtöbbletet is jelentene".

13 1935-ben a könyvtár vezetősége még egy jelentős erőfeszítést tett az utób238