AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

II. Az OSZK történetéből - Wittek Lászlóné: Az Országos Széchényi Könyvtár reformtörekvései a huszas években

& numerus kurrens biztosította a raktárak maximális helykihasználását, és egyes gyűjtemények együtt-tartását. Például a világháborús gyűjtemény számára fenntartották 100 000—115 000-ig a számokat. A müncheni rendszer megszüntetése a katalogizálás új módját is jelentette — természetesen. Szerzői betűrendben változás nem történt, de az első nominativus helyett a cím első szavát választották rendszóul. Megváltozott a katalógus cédula formája (kisebb lett). A megváltozott katalogizálási rend az olvasótermi könyvtár nyilvántartását és a leltári naplók korszerűsítését is maga után vonta. Ismét Nyireő Istvánt kell idéznünk. ,,Az Olvasóteremben elhelyezett 5000 kötetnyi kézikönyvtár gyökeres selejtezésen ment át, a szükségesnek talált harmadrésze a Könyvtár egész anyagának átválogatásával lett lényegesen kiegészítve. A teljes kiépítés után 30 000 kötetre emelkedő kézikönyvtár felállításában az az elv jutott hangsúlyozásra, hogy az Országos Széchényi Könyvtárnak, mint az ország első és muzeális jellegű könyvtárának, elsősorban praesens könyvtárnak kell lennie, azaz könyvanyagát, annak lehető erős védelmére, kikölcsönöznie nem szabad. Az olvasótermi könyvek feltűnő piros címkén külön számozással vannak ellátva, a belső táblára ragasztott exlibrissei megjelölt kikölcsönzési tilalommal. Egyébként a kézikönyvtár kiválasztása még nem végleges, mert a külföldi újabb tudományos anyag erős kiegészítésre szorul. . ."A könyvek, revideálás után szakok szerint a szekrényekben kaptak helyet, a nagyobb sorozatok és folyóiratok a galérián. Az olvasótermi kézikönyvtár számozása 0-val kezdődött minden esetben, mely az Olvasótermet jelölte. Ezután következő szám a szekrényt, majd ismét a következő a szekrényen belül a polcot, végül az utolsó számjegyek a könyv sorszámát adták. Tehát: 05 327 jelentette, hogy az olvasóterem 5. szekrényében a harmadik polcon a 27. helyen található a keresett könyv. Lehetőleg egy polcon száznál több mű nem volt. Az olvasótermi kézikönyvtár nyilvántartására az ún. index-rendszerű katalógus szolgált. Ez egyesíteni próbálta a könyvkatalógus és a kartoték-rendszer előnyeit. 40 x 15 cm nagyságú fémvázas címtáblák sorozatából állt, melyet könyvszerűen lapozni lehetett. Az egyes címfejeket celofán lemez védte az esetleges elpiszkolódás és gyűrődés ellen. Az olvasótermi asztalok végénél állványokon volt elhelyezve, s a betűrendes címanyag mellett szakcsoportosítást is adott. A címhasábokat a címleí232