AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

II. Az OSZK történetéből - Wittek Lászlóné: Az Országos Széchényi Könyvtár reformtörekvései a huszas években

Az Országos Széchényi Könyvtár reformtörekvései a húszas években WITTEK LÁS ZLÓNÉ t 1922 XIX. te. rendelkezett az Országos Magyar Gyűjteményegyetem létesítéséről, illetve nemzeti nagy közgyűjteményeink önkormányzatáról. Az első világháború után ennek a szervezeti egységnek a megteremtésével igyekezett Klebélsberg Kunó a közgyűjteményekre, s azok közül is talán leginkább a könyvtárakra nehezedő súlyos problémák megoldására sietni. Az állami támogatás hirtelen csökkenése, a fokozódó valutáris problémák, az állástalanság létbizonytalansága nehezítette a könyvtár életét. A megfelelő anyagi juttatás hiánya pedig a könyvtárak számára még nagyobb jelentőségű volt mint a múzeumoknál, mert az állománygyarapítás csökkenésével feladatukat is ennek arányában tudták — részben vagy sehogy sem — betölteni. A közművelődési válságnak e nehéz időszakában kapott megbízást Hóman Bálint az Országos Széchényi Könyvtár igazgatói teendőinek ellátására. {Melich János ugyanis megkapván a szláv tanszéket, lemondott a könyvtár vezetéséről.) 1922 decemberében Hóman elfoglalta állását. Alig telt el azonban egy esztendő, mikor Fejérpataky távoztával a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatói széke is megürült. A főigazgatói állás betöltésével kapcsolatban azonban már nem csak személyi és státus problémák merültek fel. (Fejérpataky, mint egyetemi tanár tiszteletdíjjal honorálva főigazgatói címmel és jelleggel vezette a Magyar Nemzeti Múzeumot. Az 1920/21.-i állami költségvetésben még meglevő IV. fiz. osztályú állást a Gyűjteményegyetem státusszervezésekor azonban elvesztette a Magyar Nemzeti Múzeum. Czakó Elemér kiválása alkalmával pedig egy V. fiz. osztályú rendszeresített állás is elveszett.) A minisztérium, 2701. ein. szám alatti leiratában indokolt javaslatot kért a Magyar Nemzeti Múzeum, mint adminisztratív egység további fenntartására, vagy tudományszakok szerinti decentralizációjára. A kérdéssel .florae Géza főigazgató helyettes elnöklete alatt 1923. május 28-án és 30-án megtartott értekezleten foglalkoztak. Jelen voltak a Magyar Nemzeti Múzeum osztályvezetői, a főtitkár és a gazdasági hivatal főnöke. {Horváth Géza, Filarszky Nándor, Hóman Bálint, Varjú Elemér, Bátky Zsigmond, Csiki Ernő, Zimányi Károly, Schiller Rezső, Isoz Kálmán.) Az értekezlet során mindnyájan egyetértettek abban, hogy 1. a Nemzeti Múzeum fogalmának, mint névnek valamely formában a jövőben is fenn kell maradnia, 2. a decentralizációra, s ezzel kapcsolatosan az egyes osztályok nagyobb önállóságára föltétlen szükség van. A kérdés megoldására két javaslatot terjesztettek elő; az egyik Varjú Eleméré, a másik 15* 227