AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

II. Az OSZK történetéből - Tombor Tibor: Az Országos Széchényi Könyvtár elhelyezésével és berendezésével kapcsolatos tervek és munkálatok az első világháború után (1920-1928)

Nyireő kidolgozta az olvasóterem átalakítási tervét és árajánlatot kéretett

47 az egyik legtekintélyesebb fővárosi bútorgyártól. Az egész könyvtár átalakításával kapcsolatos tervét Lukinich felterjesztette a főigazgatóhoz.

48 Látható módon tehát a rekonstrukció egyre lendületesebbé vált 1926 tavaszától. Az átszervezés első nagy lehetőségét a levéltári osztálynak az Országos Levéltár új palotájába való átköltöztetése adta meg.

49 A levéltári állományt az átköltöztetés előtt a könyvtár rendezte, átcsoportosította, nem kevesebb, mint 2 milliónyi tételről volt szó, melyet 5000 fasciculusban, 1700 fiókban és 90 ládában szállítottak fel a Várba. A költözködés, helyesebben a levéltári anyag elszállítása 1926. május 17-től július 3-ig tartott. Kiürült a földszinten 320 m

2 nagyságú terület, az I. emeleten pedig a nyugati, utolsó terem az előtte levő folyosóval.

50 A költözködést a könyvtár minden részletében kidolgozott program szerint hajtotta végre.

51 Az 1926. évnek a rekonstrukció szempontjából további fontos eseménye volt a hírlaptári anyag átszállíttatása a Festetich-palota istállójából a NM épületébe. Ideiglenesen a Múzeum II. emeletén helyezték el az áthozott hírlapokat az Állattár egykori laboratóriuma helyiségébe. A hírlapokat ideiglenesen átalakított állványokra helyezték. Sikerrel zárult le ez a 12 napig tartó akció is.

52 Augusztusban megtörtént az első emeleti, lépcsőházi pihenőtér feletti falfelületnek ablakátvágatása „a lépcsőház megvilágosítása céljából"/

3 A Múzeum épületének más részére is kiterjedő átrendezés következtében a Könyvtár az északkeleti szárnyon nemkevesebb, mint 14 hivatali szobához jutott, több tágas raktárhelyiséghez. A főigazgatóságot a földszintre költöztették, nemkülönben a nyomtatványosztály adminisztrációját az egész tisztviselőszemélyzettel, itt helyezték el a kiadvány duplumanyagot is, valamint helyet biztosítottak: egy kisebb könyvkötőműhely és fényképészműhely számára.

54 A könyvtár vezetői által hosszú időn át fölpanaszolt helyszűke tehát az óv során sok tekintetben enyhült. Az év során maga Klebelsberg is több alkalommal látogatást tett a könyvtárban, személyesen tárgyalt Lukinich-csal, s a felelős könyvtárosokkal.

55 Az átszervezés folytatására buzdította őket, kilátásba helyezve a szükséges anyagi fedezeteket.

56 Hóman derülátón ítélte meg a helyzetet. Megállapította, hogy „a Könyvtár és Régiségtár fejlődésének semmi sem fogja többé útját állni. Számolnunk kell azonban ez intézmények rohamos gyarapodásával is, ami előreláthatóan tíz-tizenöt éven belül szükségessé teszi egy új, modern könyvtárépület emelését.. ,"

57 Az épület létesítésének gondolata tehát újra és újra visszatért, először az Eszterházy utcai, majd a lágymányosi megoldásban. Mindkét variánsra külön fejezetben visszatérünk. Az 1927. év a rekonstrukciós munkák továbbfejlesztésének talán legjelentősebb időszaka volt. Ennek az évnek a munkái márciusban kezdődtek azáltal, hogy kiürült az épület I. emeletének keleti-déli nagy — 150 m

2 alapterületű — sarokterme, az ún. VII. számú teremmel szomszédos sarokterem, valamint az I. emeleti pihenő (elosztó) térből délre nyíló 40 méter hosszú folyosó. A Schlick—

Nicholson gyár elkészítette a sarokterem üvegpadlózattal két emeletre, vagyis a földszinttel három szintre tagolt új vasszerkezetű berendezését.

58 Ebben a raktárban 40 ezer kötetet lehetett tárolni. Bebútoroztatta a könyvtár a 40 méteres folyosót is a könyvtár egykori nagyterme régi bútorzatának átépítésével.

59 191