AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

II. Az OSZK történetéből - Dezsényi Béla: Szervezet, ügyvitel és igazgatás az Országos Széchényi Könyvtárban a Horthy-korszak elején

melyik egyetemi könyvtár (ekkor szervezték a három vidéki egyetem könyvtárát!) igényt tarthatott.

164 A könyvtár által hangoztatott másik fontos érdek: ,,a kiviteli rendelet oly ellenőrző eszköznek bizonyult, amelynek birtokában könyvtárunk minden magyar nyomtatvány összegyűjtésére irányuló célja megvalósítását illetőleg ma lényegesen kedvezőbb helyzetben van, mint előbb volt." Felsorolja az egyik irat azokat a nyomdákat, amelyek terjedelmes jegyzékbe foglalt könyveket akarnak exportálni — a jegyzékben tömérdek olyan könyvvel, amelyből nem küldtek kötelespéldányt. Per, amelyre a kötelespéldánytörvény jogot ad, vagy kártérítés, amelyet ilyen per útján kapna a könyvtár, nem pótolná a mulasztást, nem szerezné meg a már kifogyott könyvet. A kiviteli kérelem teljesítése vagy nem teljesítése azonban kényszeríti a mulasztót, hogy a be nem szolgáltatott műveket effektíven, eredeti példányokkal pótolja.

165 A könyvtár természetesen ellenőrzi, mi jelent meg, és reklamál. Mégis előfordul, hogy csak akkor jut tudomására valamely könyv külön, drágább vagy amatőr kiadásának létezése, amikor azt a kiadó ki akarja szállítani. Petőfi Cipruslombjainak új kiadásából 400 bibliofil példány készült — a nyomda önként nem küldte be, s csak az export ellenőrzése folyamán derült ki a mulasztás. Mindebből a végső konklúzió az, hogy a könyvtár az ellenőrzésről ugyan kénytelen — bizonyos lazítások után — teljesen lemondani. De ugyanakkor a nyomdák és kiadók laza kötelespéldány szolgáltatási moráljára hivatkozva megkezdi a kampányt az elavult kötelespéldánytörvény — az 1897: XLI. t. c. — megváltoztatására, illetve új törvénnyel való pótlására. Az új kötelespédánytörvény a könyvtár történetének következő szakaszában, az 1929: XI. t. c. keretében valósul majd meg. * Az Országos Széchényi Könyvtár modernizálása a viszonyok mostohasága és részben a Könyvtár régi tisztviselőinek konzervatizmusa, egyoldalú tudós beállítottsága miatt csak lassú lépésekkel indult meg. Az országos kultúrpolitka, főleg a látványos eredmények elérésére vágyó kultúr&tiZpolitika az ellenforradalom első éveinek lezajlása után mégis kedvez a lassan jelentkező reform-koncepcióknak. Az osztályok és a gyűjtemények fejlődnek — és ez részben a még túlnyomó tudós-könyvtáros típus szakszerinti tájékozódásának köszönhető. A könyvtár figyelme új területek felé terjed ki. A hosszú stagnálás évei után jelentős lépésekkel indul meg az elhelyezés javulása és a technikai felszerelés modernizálása. A könyvtár azonkívül nélkülözhetetlen funkciókat vállal mint országos művelődéspolitikai intézmény és a könyvkiadás és könyvkereskedelem hatósági ellenőrző szerve. Az állami közgyűjtemények újjászervezésében — igaz, főleg a Nemzeti Múzeum közvetítésével, amelynek kebelén belül továbbra is egyenlő marad az egyenlők közt — jelentős részt vesz. Teljesen a Könyvtár kebelében alakul meg a nemzetközi könyvcsere és az országos közj)onti katalógusok intéző szerve, az OKBK, amelynek a funkcióit — a következő két évtized megrázkódtatásai és válságai után — ma ismét az Országos Széchényi Könyvtár vezeti és fejleszti tovább. 172