AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)
II. Az OSZK történetéből - Dezsényi Béla: Szervezet, ügyvitel és igazgatás az Országos Széchényi Könyvtárban a Horthy-korszak elején
Az 1920—1923 közti években az OSZK irattárának tanúsága szerint nagyszámú könyvvizsgálatot folytattak le és természetesen az ügyek gyakran súrlódásokkal jártak, néha olyan kérdésekkel függtek össze, amelyek a Könyvtár kompetenciáját meghaladták. A valuta - különbségek útján egyes könyvkereskedők illetéktelen hasznot húztak a kiviteli engedélyből, Magyarországon 300 koronáért árusított tankönyveket például Csehszlovákiában 5—7000 koronának megfelelő cseh valutáért értékesítettek. 159 Részben a hasonló nehézségek miatt, de főleg a kereskedelmi és a valutapolitika változása miatt — a kivitel korlátozásának eredeti célja az volt, hogy a pénzromlás miatt nagyértékű műtárgyakat ne csempésszenek ki az országból — már 1921-től kezdve egyre sűrűbben követelték az érdekeltek, előbb könyvkereskedők és kiadók, utóbb a kereskedelmi és iparkamarák, a szerintük feleslegessé vált rendelkezések eltörlését. A VKM a pénzügyminisztérium megkeresése alapján megkérdezi a Nemzeti Múzeumot, nem lehetne-e legalább az 1914 óta megjelent könyvek ellenőrzését beszüntetni. Ez alkalommal Melich azzal hárítja el a felszólítást, hogy ,,ily módon az 1919-es év bolsevista nyomtatványainak is szabad utat nyitnának, már pedig fontos államérdek kívánja, hogy ezeknek a terjesztését meggátoljuk." 160 Amikor azonban 1921 decemberében a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara is terjedelmes beadványban kíván változtatást, értekezletet hívnak össze, melynek eredményekéjmen a miniszter — még Vass József — a következőképpen módosítja a kiviteli rendeletet: „Magánfelek számára nyomtatványok, kéziratok és oklevelek kivitelére továbbra is a Magyar Nemzeti Múzeum Orsz. Széchényi Könyvtára bizonylata alapján adja a pénzügyminiszter az engedélyt. Könyvkereskedők számára kizárólag zenei hangjegyeket tartalmazó zenei kiadványokra nézve, amennyiben azok az 1886-ik évtől fogva készültek, s minden egyéb kiadványra nézve,mely azl921-ik évtől fogva nyomattatott a Magyar Nemzeti Múzeum Orsz. Széchényi-Könyvtára véleménye és bizonylata nélkül adja meg a pénzügyminiszter a kiviteli engedélyt. Oklevelekre és kéziratokra nézve minden esetben a M. Nemzeti Múzeum Orsz. Széchényi Könyvtára javaslata alapján adja meg a kiviteli engedélyt a pénzügyminiszter. Tekintettel a nagy horderejű kulturális érdekekre, amelyek a hazai könyv-, oklevél- és kézirat anyagnak lehetőleg Magyarországon maradásához fűződik, a kivitel körül nagyobb enyhítéseket nem volt módomban eszközölhetni. Az egyes kereskedelmi és iparkamaráknak az engedélyezés decentralizálására vonatkozó kérelme nem volt ezidőszerint teljesíthető. Az ellenőrzés decentralizálása a btidapesti szállítmányoknak is vidéki fórumokhoz való áttételét idézhetné elő, ettől eltekintve a könyvanyagnak két kategóriába való osztása a muzeális szempontból értékes könyvek kivitelének ellenőrzését illuzóriussá tenné. A vidéki könyvkiviteli ügyek elintézésének könnyítésére eddig is volt megoldás, amennyiben ilyen esetekben az illető községben vagy annak közelében levő múzeum- vagy iskolaigazgatóság kéretett fel, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum Orsz. Széchényi Könyvtárát képviselje a könyvek becsomagolásánál és saját intézetének pecsétjével zárja le a csomagokat. Ezzel a felek nagyobb költségektől is megkíméltettek. . ." A könyvkivitel terén, mint már érintettük, újabb fejlődést jelentett, amikor azt — a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Egyesületével egyetértésben — az OKBK hatáskörébe utalták. Az e tárgyban folyt iratváltások és értekezletek az egykorú magyar könyvkereskedelem és főleg a könyvexport minden problémáját felölelik. A magyar könyv ára a belföldi piac gyengesége miatt mélyen a világszínvonal alatt áll 170