AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)
II. Az OSZK történetéből - Dezsényi Béla: Szervezet, ügyvitel és igazgatás az Országos Széchényi Könyvtárban a Horthy-korszak elején
1926. évben a plakátokat készítő intézményekhez sablonos felszólító levelet intéznek olyan plakátok bekérése érdekében, amelyeket kötelespéldányképpen nem kaptak meg. Ilyen levél ment a M. kir. Posta Hirdető Vállalatnak, a Székesfővárosi Hirdető Vállalatnak, a Seidner Ghromolithográfiai Intézetnek, de pl. a Meinl Gyula cégnek is; az utóbbi 7 darabból álló kollekciót küldött plakátjaiból. 66 Az 1920 és 1926 közötti időből való aprónyomtatványok összes száma 7491, a plakátoké 6629 a jelenlegi Kisnyomtatványtár gyűjteményében. A mai kisnyomtatványtár anyagának egy másik jelentős része, a gyászjelentés-gyűjtemény ezidőben még a levéltári osztályhoz tartozott. A jövendő Térképtár első életjelének tekinthető Melich János 1919. november 2-án Garda Samuhoz — akkor még a beosztott „menekült" tanárok egyike — intézett dicsérete a térképgyűjtemény rendezésével végzett lelkes és kitűnő munkáért. 67 A térképgyűjtemény tudatos fejlesztésének — a régi gyűjteményből származó — valamint a kötelespéldányképen folyamatosan érkező térképeken kívüli kartográfiai dokumentumok gyűjtésének — egyik alapokmánya Lukinich igazgatónak báró Korányi Frigyes pénzügyminiszterhez 1924. március 24-én tett előterjesztése. 68 Azt kéri, „miszerint az állami földmérések összes sokszorosított térképeinek és oleátáinak másolatai és másnemű sokszorosítványai mégpedig úgy azok, melyek Csonka-Magyarországról, mint azok, melyek a megszállott területekről készültek — legalább egy példányban — a Magyar Nemzeti Múzeum Orsz. Széchényi-Könyvtára térképgyűjteménye számára megküldessenek. Kérelmünk indokolásául szolgáljon az, hogy a kataszteri és egyéb térképek, mint az ország legrészletesebb térképei olyan tudományos anyagot tartalmaznak, melyet a szakemberek nem nélkülözhetnek s ez a tudományos anyag jelenleg nem hozzáférhető. — így rendkívül, fontos a tudomány számára az a szinte kimeríthetetlen hely- és dűlőnév anyag, amit a térképek tartalmaznak. A magyar helynevek anyaga van legalább is akkora, mint a közneveké. Ezek nyelvészeti, történeti, települési, földrajzi, geológiai természetrajzi stb. szempontból éppen olyan fontosak, mint a köznevek. Csakhogy, míg a közneveket (szókat) évszázadok óta felhalmozódott kéziratok, nyomtatványok nagy tömege őrzi, és bárki által hozzáférhetők, a helynév csak a nép ajkán maradt meg évszázadról évszázadra egészen napjainkig s ezek a tudomány számára akkor menttettek meg, amikor az állam földmérési munkálata térképre rögzítette. De nemcsak a helynév anyag, hanem a térképeken szemlélhető osztásmódok is rendkívül fontos adalékai a településtörténeti, és földrajzi kutatásoknak. A földparcellák mai helyzete igen gyakran sok évszázaddal ezelőtti birtokhasználati módot mutat, s a községhatárok,, dűlők, parcellák egymáshoz való viszonyából a kiválás sorrendje igen sok esetben kimutatható. Magyarország történet-földrajzi térképét e térképek nélkül egyáltalán nem lehet megszerkeszteni, mert az oklevelekben szereplő községneveket ma már csak néha igen jelentéktelen dűlő vagy dűlőrész nevek őrzik. Utalok itt azokra a fontos geológiai felfedezésekre, (földgáz, exhalatiok stb.) melyekre a geológusok a helynevek alapján jutottak, (pl. Buzgókút, Bugyogó fertő, Forrózsombó stb.) Ahhoz, hogy Magyarország összes helységnevei összegyűjtessenek, semmiféle tudományos testületnek nincs elegendő anyagi ereje, sőt elegendő munkása sincs, de még ha volna is,, tökéletesebb munkát nem végezhetnének, mint a kataszteri térképezők. Bátor vagyok mint precedensre arra ia hivatkozni, hogy hasonló tudományos célra a. horvátok már kaptak egy sorozatot a kataszteri térképekből. Úgyszintén arra is hivatkozom, hogy az 1897. évi XIII. ik te. értelmében a Magyar Nemzeti Múzeumnak minden sajtótermékből kötelespéldány jár, s az Állami Földmérés térképeiből mindezideig egy lapot sem. kaptunk, holott nagy érdeke az államnak, hogy legfontosabb térképei több helyen is őriztessenek." 143:
