AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

II. Az OSZK történetéből - Somkuti Gabriella: A Széchényi Könyvtár gyarapodása 1848-1856

•dikumoknak csak egy szerény töredéke, néha csak egy tizede. A forradalom sajtója teljesen hiányzik, nem kerültek be az Erdélyben megjelent lapok s a nemzetiségi nyelvű lapok közül is csak néhány (Szerbszkij Letopisz, Katoliche Noviny, Slovenske Pohladi). A magyar és német nyelvű sajtó is rendkívül hiányos, még a legfontosabb országos és vidéki hírlapok, ill. folyóiratok sem érkeztek rendszeresen, mint pl. Magyar Hírlap, Budapesti Hírlap, Pesti Napló, Kaiholikus Néplap, Debrecen— Nagyváradi Értesítő, Gazdasági Lapok, Hölgyfutár, Religio stb., a németek közül a Pester Zeitung, Pest-Ofner Zeitung, Pressburger Zeitung stb. Egyedül az 1855-ös év anyaga gazdagabb, de ez sem közvetlenül a nyomdáknak, hanem a Helytartóság budai osztálya egyszeri nagyobbarányú küldeményének köszönhető. A Széchényi Könyvtár e mozgalmas évtizedének az állománygyarapodás szempontjából való végigtekintése után megállapíthatjuk, hogy bár a gyűjtőkör elvei tisztázottak voltak, azok maradéktalan érvényesítése a gyakorlatban nem volt mindig keresztülvihető. A kötelespéldány szolgáltatás nem működött úgy, hogy a teljes hazai irodalmat biztosította volna s ehhez éppúgy hozzájárult a nyomdák hanyagsága, mint a felsőbb rendelkezéseknek és utasításoknak a nemzeti könyvtárra való sérelmes volta. Megnehezítette a helyzetet az önkényuralom alatt bevezetett új közigazgatási rend is, mely az ország távolabbi részeit a központtól újra elszigetelte. Ez a magyarázata annak, hogy a kötelespéldányból eredő gyarapodás mellett csaknem azonos súllyal szerepel az ajándékozás is, ahol azonban a gyűjtőköri elvek természetesen csak közvetve hatottak. A hungarika gyűjtés egyetlen pénzügyi forrása, a Széchényi Lajos-féle alapítvány évi 400 forintos kamata nem volt elegendő arra, hogy mind a régi hazai hiányok, mind a külföldi hungarikák beszerzését biztosítsa, sőt még a külföldi segédkönyvek és a hazai kéziratgyűjtemények egyes válogatott, ill. értékes darabjainak megszerzését is elősegítse. A könyvtár egyetlen tisztviselője, Mátray Gábor könyvtárőr és felettese, Kubinyi Ágoston, a Nemzeti Múzeum igazgatója igyekeztek erejükhöz ás befolyásukhoz mérten a helyzeten segíteni, ill. változtatni, lehetőségeik azonban korlátozottak voltak. A mintegy 16 500 egységnyi állománygyarapodás azonban így is jelentős dokumentatív értéket képviselt s alapjául szolgálhatott a későbbi fejlesztésnek. A gyarapodás tartalom szerinti megoszlása (Csak a kötelespéldány szolgáltatásból származó, 40 lap fölötti magyar, német és latin nyelvű nyomtatványok 2. táblázat Általános. Filozófia. Pedagógia 2,7 Vallás 18,0 Nyelv- és irodalomtudomány .. 1,9 Szépirodalom 25,1 Történelem. Földrajz. Politika. Statisztika 12,2 Jog 10,5 Művészet 0,7 Természettudományok. Technika. Mezőgazdaság. Orvostudomány 7,7 Tankönyv 13,0 Kalendárium 8,2 100,0 119