AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1967. Budapest (1969)

II. Az OSZK történetéből - Somkuti Gabriella: A Széchényi Könyvtár gyarapodása 1848-1856

Az arisztokráciának már többnyire csak azon tagjai ajándékoztak, akik közéleti, művészeti, vagy tudományos vonalon tevékenykedtek, így pl. gr. Festetics Leó, a Nemzeti Színház igazgatója, továbbá gr. Mikó Imre, br. Prónay Gábor és gr. Teleki József. (Valamennyien saját műveiket küldték.) A Széchényi-család egy tagja, gr. Széchényi János értékes családi darabtól vált meg a könyvtár kedvéért: Széchényi György esztergomi érsek autográf imakönyvét küldte el.

36 A nem értelmiségi foglalkozású polgári réteg gyéren van képviselve, ami érthető is. Említésreméltók közülük egy pesti szűcsmester, aki egy északamerikai hírlap 1846-os számát küldte el és egy fűszerkereskedő, aki többek között két reprezentatív külföldi sorozatot ajándékozott. 37 A pesti könyvkereskedők közül Edelmann Károly és Magyar Mihály ajándékoztak. Érdekesek a külföldre szakadt magyarok küldeményei. Wass Sámuel, az amerikai magyar emigránsok vezetője 1856-ban Kaliforniából küldött 4 db San Franciseo-i hírlapot a könyvtárnak, az itthon halálra ítélt Komis Károly ügyvéd a hírhedt Rio de Janeiro-i Villa Nova perben írt röpiratát juttatta el Pestre.

381 Karacsay Teodor tábornok és hadmérnök, a perzsa várak főfelügyelője 1853-ban Perzsiából küldött török kéziratokat. Rómából egy magyar pap Galileiről szóló művet ajándékozott s díszes velencei kiadványokat küldött az Olaszországban élő gr. Reviczky Ádám államminiszter is. Az ajándékozók közül huszonnégyen nem magyarok. Legnagyobbrészt osztrák, vagy a Habsburg-birodalomhoz tartozó más népek tudósai, elsősorban történészei, akik saját műveiket küldték el. Közülük többen múzeumok munkatársai s talán nem tévedünk, ha feltételezzük, hogy a birodalom területén levő múzeumok között szokásban lehetett a tiszteletpéldányok küldése. Az ajándékozók között találjuk a bécsi császári érem- és régiségtár, ill. természettár őreit, a linzi és prágai múzeum őrét, a spalatoi és a trieszti múzeum igazgatóját. Szerej)el az ajándékozók között F. Palacky cseh történész, J. Hammer-Pur gstall osztrák orientalista (keleti kéziratok másolatát adja), J. Kukuljevics horvát politikus és történész, és még több osztrák tudós. Gyarapították a könyvtárat maguk a Nemzeti Múzeum alkalmazottai is.. Kubinyi Ágoston igazgató több ízben ajándékozott korabeli kiadású hazai és külföldi műveket. Mátray Gábor könyvtárnok többek között magyar népdalszerzeményeit, Czanyuga József irattárnok vígoperák általa írt szövegkönyveit adta. A történeti, ill. természetrajzi osztály tudós őreit már előbb említettük. (Erdy János, Frivaldszky Imre, Kovács Gyula, Szadler József özvegye.) Az ajándékozók csaknem 40 százaléka olyan műveket adományozott, amelyeknek létrejöttében akár mint szerző, akár mint szerkesztő, vagy kiadó közreműködött. A fennmaradó 60 százaléknál ilyen személyi indíttatás nincs. Kérdés: mit és miért ajándékoznak ők? A nemzeti büszkeség, a megerősödő történelmi tudat működött közre nyilván a már említett 48-as kisnyomtatványok esetében. A régi kéziratok, különösen a magyar vonatkozásúak ajándékozását ugyancsak a nemzeti múlt megbecsülése, értékeinek megőrzése ösztönözhette. Megható egy Szabolcs megyei nemes asszony, Bónis Barnabásné, sz. Pogány Karolina levele, aki nem sokkal halála előtt küldött ajándéka mellé ezt írta a Nemzeti Múzeum igazgatójának: ,,. . . e küldemény csekély, de ne nézze Kegyed azt, hanem a szándok tisztaságát." A „csekély" ajándékban XVI. századi okiratot, Bethlen Gábor, Rákóczi György, Báthory Gábor, Rákóczi Ferenc leveleit találjuk... Méltán mondhatta az ajándékozóról Erdélyi János sírbeszéde: „A hon és nemzet, a tudomány 111